Skoda Octavia 2,0 CR TDI DSG - A legjózanabb elmebeteg

Itt biztosra kellett menni. Az Octavia az egész Volkswagen csoport egyik legkelendőbb típusa, ideális céges és családi autó. És most itt van belőle a harmadik generáció.

Család-otthonVékey Zoltán2013. 11. 10. vasárnap2013. 11. 10.
Skoda Octavia 2,0 CR TDI DSG - A legjózanabb elmebeteg

A józanság sokféle formát ölthet, de egyik materializálódása az Octavia. Egy értelmes, belátható méretű autó, elég hellyel akár 3 gyerekkel Horvátországig, cuccokkal. Fényűzés nélkül szolgál ki akár egy évtizedet, zokszó nélkül nyeli a kilométerszázezreket, mindig megkapja az épp levetett német csúcstechnológiát. De most valami eltört. Mert a harmadik generáció megkapta az aktuális német high-techet, de az ára is elszállt. Az Octavia a józanság csimborasszója, esetünkben elmebeteg áron, de erről néhány perc múlva.

Addig vessünk rá egy pillantást. A forma egyértelmű, hogy semleges kellett, hogy legyen, nagy érzelmeket ne váltson ki, egyik irányba se lendüljön ki a mutató. Így aztán se szeretni, se utálni nem lehet nagyon. Kicsit szögletesebb, mint az elődje, de ránézésre tényleg nincs benne semmi megnyerő. A jobban felszerelt modellek kaptak LED-es hátsó lámpákat és szintén LED-es helyzetjelzőt, ezek azért jól állnak a németesen szigorú formának.

Elvileg ez egy kompakt, alapja ugye a hetes Golf. Méretre mégis inkább a Passatot közelíti. Ráadásul ezt a Rapid bemutatásával gyakorlatilag a gyáriak is elismerték. Túl nagy űr tátongott a Fabia és az Octavia között. Ahogyan óriási űr tátong az autóban is, főleg a hátsó soron lehet ledöbbenni. Rengeteg a lábhely, simán kényelmes az egész három felnőttnek is és még van egy óriásira nyíló, 590 literes csomagtartó is. A belső tér lenyűgözően részletgazdag és letisztult, tele van tömve egy csomó Passat-ból származó alkatrésszel, de néhány részletében már az Audikra emlékeztet. A számok és a mutatók fehérek, de a gombok többsége maradt zöld háttérvilágítású, nekem ez a legbarátságosabb kombó a konszernen belül. Külön szót érdemel az első ajtók belső kilincse, ami tipikusan az a részlet, amiről senki sem gondolta, hogy lehet még újat kitalálni. Hát lehetett, és a Skoda megoldása nekem nagyon bejött. Kívülről nem látszott, de azért a vezetőülésben nézelődve már gyanút fogtam, hogy ez nem épp a bázismodell lesz. Először is benne van jónéhány okos vezetéstámogató rendszer. Például a nemrég a Golfban megismert sávtartó, ami ha felismeri a felfestést, kis zöld ikonnal jelzi és ilyenkor maga tekeri a kormányt hogy benn maradjunk a sávban. Jó és menő fícsör, kár hogy csak nappali fénynél működik. Van még magától parkoló automatika és nagy érintőképernyő is, ami érzékeli, ha közelítjük, hozzá a kezünket és ilyenkor felkínál még pár funkciót. Szép, de sok értelme nincs.

Az alapverzióhoz jár az USB, azonban a nagyon felextrázott kocsikhoz már nem, ez egy jó nagy hülyeség. Itt egy úgy nevezett Media In csatlakozót kapunk, amibe semmilyen ismert aljzat nem dugható be, tehát vehetünk hozzá még egy átalakítót, vagy használhatunk egy SD kártyát a zeneátvitelre. Ami szintén nem tetszett, hogy nincs meg az a zöld ikon, ami a fényszóró bekapcsolását jelezné a műszerfalon. Így aztán, ha automatán van a lámpakapcsoló nem tudhatjuk, hogy ég-e vagy sem. Ködös időben pedig (amilyen a teszthét alatt túlnyomórészt volt) jobban szereti az ember ha ég a lámpa nappal is, városban. Így ki és be kell kapcsolgatni. Nem nagy hiba, de bosszantó kényelmetlenség.

A kétliteres, 150 lóerős motor hihetetlenül csendes és erős. Alapjáraton, lehúzott ablakkal sem zavaró a kerregése és autópályatempónál sem tolakodó. Ha meg kell szép nagyot tol. A fogyasztása városban 7,5 liter körül alakult, vegyesben pedig ennél egy literrel kevesebb volt a mért adat. Jó-jó, de nem kiemelkedő.

Hát akkor mitől Skoda ez és miért nem Volkswagen? Én csak a futóművet találtam méltatlanul (és valószínűleg szándékosan) gyengébbnek. Sokkal egyszerűbb megoldású és pattogósabb, mint mondjuk a Golfban volt, városban, nagy úthibákon a feszes hangolás miatt kicsit rázott is. A DSG viszont ugyanaz mint akár az A8-ban.Továbbra is gyors, kényelmes és takarékos, nem fogyaszt vele többet a kocsi, mint a kéziváltóval.

Annyira zavarbaejtően jó minőségű autó az új Octavia, hogy az jutott eszembe, hogy minek szenved a Volkswagen csoport ennyi márkával, stílussal és formával? Csináljanak egy ütős formát kategóriánként és legyen az alapfelszereltségű a Skoda, a közepesen felszerelt a Volkswagen a csúcsverzió meg az Audi. Úgy nem kéne meghasonulni. Nem lennének 6 milliós Fabiák csúcshifikkel és A3-asok 5,5 millióért tekerős ablakkal (ez persze vicc).

Eddig nehéz belekötni. Nagy, kényelmes, takarékos és hibátlan minőségű autó, de mennyibe is kerül? A hétmilliós alapárat (a kétliteres dízel, automata listaára) néhány kósza x-szel egészen 9,5 millióra sikerült tornázni a tesztautónk esetében. Ez pedig már a 320d, a dízel A4 és a C-osztály vadászterülete. Az Octavia remek autó, a 4-6 milliós ársávban nem véletlenül olyan népszerű elsősorban a céges vásárlók körében. Tízmillió közelében azonban csinálhat bármit, mindenképpen csak egy Octavia marad.
 

Ezek is érdekelhetnek