Számolhatnak a kismamák

Döntéshelyzet előtt állnak az édesanyák: visszamennek dolgozni még a gyermekgondozási díj (gyed) lejárta előtt, növelve ezzel a családi bevételeket, vagy otthon maradnak a kicsivel, ameddig lehet, kockáztatva ezzel munkahelyüket – esetleg bevállalnak még egy csöppséget, duplázva ezzel a gyes vagy gyed összegét.

A múlt héten elfogadott Gyed-Extra csomag négy intézkedése a gyermekvállalási dilemmáktól szabadítaná meg a nőket. Először is: a baba egyéves kora után újra dolgozhatnának a kismamák úgy, hogy közben a gyest (gyermekgondozási segélyt) és a gyedet is megkapnák. (Ezt a korábban már érvényben lévő törvényt amúgy éppen a kormány törölte el 2011-ben.) És bár ezzel a munkába való mihamarabbi visszatérést ösztönzik, problémát okozhat a kicsik bölcsődében való elhelyezése. Egyre kevesebb ugyanis a férőhely, aki pedig nem jutott be, dönthet: családi napközibe adja a gyereket vagy bébiszittert fizet, míg az anya dolgozik. Így könnyen előfordulhat, hogy a munkából származó pluszjövedelem a családi kasszából azonnal el is úszik... Másodszor: ha az első gyerek után viszonylag gyorsan – három éven belül – jön a második, harmadik és a többi gyerek, a család további ellátásra jogosult. Eddig csak ikrek esetében járt egyszerre a két-három gyes vagy gyed az édesanyának.

A felsőoktatásban tanuló anyákat segítené a Gyed-Extra harmadik eleme, a diplomás gyed. Ha ugyanis a kismama nappali tagozaton tanul, és legalább két fél éve aktív jogviszonnyal rendelkezik, a gyerek egyéves koráig kaphat gyedet, utána pedig tanulhat – és még gyedet is kap. Ezt az összeget a minimálbér alapján számolják ki, és körülbelül 50 ezer forintot jelent, de ha az anya mesterképzésben vesz részt vagy doktori iskolába jár, a diplomás bérminimum alapján kapja a támogatást, nagyjából 59 ezer forintot. Kérdés, hogy mennyire lehet az egyetem, főiskola mellett egyévesnél kisebb gyereket is nevelni. Csakúgy, mint a dolgozó édesanyák, a tanulók is törhetik a fejüket, hova teszik a kicsit, amíg ők az iskolapadban ülnek. Rábízhatják másra is, igaz, ennek havi díja felemésztheti a gyedet. Igazán nagy segítséget ez a pluszösszeg azoknak jelenthet, akik tanulmányaik befejezte előtt esnek teherbe anélkül, hogy tervezték volna a gyermekvállalást.

A tervezet negyedik része a munkaadókat érinti: ha három- vagy annál több gyermekes kismamát foglalkoztatnak, adókedvezményben részesülnek.

Az intézménycsomag egyértelműen a diplomás középosztálybelieket ösztönözné több gyerek vállalására, ám kérdéses, e négy változtatás elég lesz-e a népességszaporulathoz. Ahhoz ugyanis, hogy a fiatalok könnyebben döntsenek a családalapítás mellett, elegendő férőhelyre lenne szükség a bölcsődékben és az óvodákban. Segíthet a részmunkaidős vagy az otthonról végezhető foglalkoztatás bevezetése is – így nem csak az édesanya jár jól, a munkahelye is. Hardi Judit

Sorszámot kell húzni a bölcsődékben?
A bölcsődék telítettek: érdemes már egy-két évvel a bölcsibe szoktatás előtt jelentkezni a kiválasztott intézménybe. Jelenleg a háromévesnél fiatalabb gyerekek mindössze 12 százalékának van helye a bölcsődékben, és így is 130 százalékos a gyerekmegőrzők kihasználtsága. Az előre borítékolható, hogy a jelentkezők száma tovább nő: a legtöbb kisgyerekes család nem tudja kigazdálkodni a plusz felügyeleti költséget.

Férőhely vagy fizetésemelés
Az állam 30 százalékkal emeli a bölcsődékre fordítható összeget, de arról már a települések vezetőinek, az önkormányzatoknak kell dönteniük, mire használják fel ezt a pénzt. Bővítik az intézmények férőhelyét (esetleg új eszközöket, játékokat vásárolnak, korszerűsítik a berendezéseket) vagy emelik az ott dolgozók fizetését.