Tájékozatlanok a fiatalok pénzügyi téren

Az érthető, hogy a 15 év alatti korosztálynak nincs igazán bankkapcsolata, náluk a pénzügyek kezelése leginkább a jellemzően készpénz formájában kapott zsebpénz beosztását és elköltését jelenti. A nagyobbaknál már előfordul, hogy nyitnak bankszámlát, amennyiben a diákmunka bér vagy a családtól távol folytatott középiskolai tanulmányok finanszírozása miatt szükség van rá.

18 felett lényegesen megugrik a a bankkapcsolati arány, hiszen a felsőfokú tanulmányok elkezdése és a munkakezdés teszi „kötelezővé” a bankszámlavezetést és a bankkártyahasználatot. A bankkapcsolattal rendelkezők aránya 23 éves korra, amikor is az egyetemisták nagy része már munkába áll, eléri a 30-49 éves korosztály átlagát, azaz a fiatalok többsége ebben a korban már bankhasználó ügyfélnek számít.

Tekintve, hogy a fiatalok többsége nem rendelkezik banki kapcsolattal és legtöbben pénzügyi témákról sem tájékozódnak, érthető, miért is tekintik a fiatalok saját magukat is tájékozatlannak pénzügyi téren. 15-16 éves korban egyáltalán nem érzik úgy, hogy megfelelő mennyiségű információval rendelkeznének e téren, ám ennél is meglepőbb az a tény, hogy csak 23-24 éves korra érik el a 15-69 éves korosztály körében mért átlagos szintet.

A lakosság tájékozottsága sok szempontból hiányos, ezt erősíti, hogy az átlagos magyar ügyfél saját megítélése szerint is inkább tájékozatlan pénzügyi téren. A mostani 25-28 évesek körében a legmagasabb a pénzügyi tájékozottság szintje, ezzel kiemelkednek az átlag banki ügyfelek közül. Mindez reményre is okot adhatna, ám e korosztály is inkább gyenge osztályzatot ad saját pénzügyi felkészültségére. A náluk fiatalabbakról egyelőre nem mondható el, hogy szüleiknél felkészültebbek lennének és tudatosabb döntéseket tudnának hozni pénzügyi termékválasztáskor. Ennek oka lehet, hogy többségük otthonról nem hoz mélyebb ismereteket és orientáló példát sem lát.