Úgy hat, mint a kábítószer

Talán fellélegezhetünk, mert egyre kevesebben dohányoznak hazánkban. Míg 3-4 éve még a lakosság 4 százalékát sorolták az alkalmi cigarettázók közé, ez mára 1,5 százalékra mérséklődött. Jó két éve még a magyarok csaknem egyharmada rendszeresen rágyújtott, de ma már csak minden ötödik ember teszi ezt. Főleg a fiatalok lettek füstmentesek. Mindez annak köszönhető, hogy zárt térben már tilos füstölni, és 40 ezer helyett csupán 5 ezer helyen árulnak dohányárut. Eddig a dohányzási szokásokat illetően tíz évvel voltunk elmaradva Európától, de lassan a társadalom hozzáállása is jó irányba változik – tudtuk meg dr. Kovács Gábortól, az Országos Korányi Tbc és Pulmonoló¬giai Intézet főigazgatójától a világnap budapesti rendezvényén, a Műegyetemen. Az érdeklődők itt szűrésre is jelentkezhettek, hogy meggyőződjenek vérük szénmonoxid-tartalmáról.

A főorvos figyelmeztetett: ne becsüljük le a nikotin hatását. Bármily meghökkentő, olyan függést alakíthat ki, mint a heroin, ezért saját akaraterejükre támaszkodva kevesen tudják letenni a cigarettát. Az erős dohányosoknak (akik naponta egy dobozzal elfüstölnek) már számolniuk kell az elvonási tünetekkel, érdemes szakember segítségét kérniük. A három hónapos leszoktató programmal a pszichés és fiziológiai függést mutatóknak nagyjából az egyharmada tud lemondani káros szenvedélyéről. Ehhez hasznos segítség az a gyógyszer, amelyik megakadályozza, hogy a nikotin örömérzetet okozzon: így az illető hiába szívja, mégsem esik neki jól. A Korányiban működő módszertani központ mellett az érintettek az ország 90 tüdőgondozójában kérhetik a szakszerű támogatást, illetve hívhatják a 06-80/44-20-44-es zöldszámot is. (A programról bővebb információ leszokaspont.hu weboldalon található.)

Füstbejelentő

Jelentsük, ha a tilosban dohányfüstöt eregető személyt látunk – erre biztat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Százezer ellenőrzést végeztek azóta, hogy módosult a nemdohányzók védelméről szóló jogszabály és a közintézményeket füstmentessé tették. A többség örömmel vette a változást, annak ellenére, hogy szép számmal róttak ki bírságokat – mondta a világnapi sajtótájékoztatón dr. Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos. Az idén ősszel főleg a vendéglátó-ipari egységekben szemléztek és összesen 4 millió forint büntetést szabtak ki. A most induló akcióban pedig a vendéglők lezárt – és többnyire cigarettázásra használt – teraszait veszik szemügyre.

A dohányzást engedélyező vagy tiltó táblákat legkésőbb 2014. március 1-jéig kell kihelyezni az egységekben. A tiltott helyen pöfékelőkre pedig immár felhívhatja a figyelmet az is, akire kórházban vagy sörözőben fújják rá a füstöt: a világhálón az Országos Egészségfejlesztési Intézet egeszseg.hu honlapjának Füst-bejelentő oldalán vagy telefonon a helyi tarifával hívható 06-40/200-493-as számon.

A dohányzás ártalmas, mert:

- átlagosan 8 évvel rövidíti meg az életet,
- csökkenti a szexuális vágyat, az örömszerző képességet,
- rontja a fizikai teljesítőképességet, a szervezet oxigénellátottságát,
- a füst főleg a nők bőrének árt, ráncosítja, míg a hajat és a körmöket töredezetté teszi,
- növeli a csontritkulás, a cukorbetegség, a gyomorfekély esélyét,
- rontja a memóriát,
- kellemetlen leheletet okoz, ínysorvadáshoz, fogvesztéshez vezethet,
- kétszeresére növelheti a vakságot okozó szürkehályog rizikóját,
- a tüdőrák mellett szájüreg-, gége-, hasnyálmirigy- és veserákot is okozhat.

Érdemes letenni a cigit, mert:

- 20 perccel utána a pulzus és a vérnyomás a normális szintre csökken y 24 órát követően jobb lesz a vérkeringés, a vér szén-monoxid-szintje eléri az átlagosat y 48 órával később javul a szaglás és ízlelés y 72 óra után könnyebbé válik a légzés - 1 hónapot követően megindul a tüdő tisztulási folyamata, csökken a légúti gyulladások veszélye y 1 évvel később az agyvérzés és a szívinfarktus kockázata a felére csökken y 5 év múlva a tüdőrák okozta halál rizikója megfeleződik y 10 éven belül a daganatos betegségek kockázata a sosem dohányzókéhoz közelít.

Halált is okozhat

A reggeli krónikus köhögést, a fokozott váladékképződést a dohányosok hajlamosak szenvedélyük számlájára írni, pedig e tünetek a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), azaz a tüdő állapotának romlásával járó betegséget is jelezhetik. A COPD alattomos kór, a WHO halálozási listájának negyedik helyén áll, mégsem tudunk eleget róla. A páciensek többsége csak akkor fordul orvoshoz, amikor a tünetei súlyosbodnak, például nehézlégzés alakul ki – hívta fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi, a Budai Tüdőközpont orvosa. A rendszeres szűréseket főleg a 40 évnél korosabb dohányosoknak kellene komolyan venniük, mivel a betegek kilenctizede a cigarettázók közül kerül ki. A kór előjeleire figyelni kell, ugyanis előrehaladott állapotban a páciensek folyamatos otthoni oxigénterápiára szorulhatnak. Az évente elvégzett légzésfunkciós vizsgálattal megelőzhető a krónikus tüdőbetegség, mely már a nőket is a férfiakéhoz hasonló arányban fenyegeti.

Különösen a kelet-közép-európai régióban sok a diagnosztizálatlan beteg – derült ki az idei COPD-világnapi közleményből. A világban 210 millió beteget számlálnak. Ha nem javul a helyzet, a harmadik halálokká lép elő 2020-ra, csak a szívbetegségek és a stroke előzik majd meg. Hazánkban félmillióra becsülik a krónikus légzésszervi panaszokkal küzdők számát.

A cigarettában 4000 különböző vegyület található. A dohányosok ezeket az ártalmas anyagokat a füsttel együtt belélegzik, így a tüdejük lazacszínűből feketére változik a lerakódásoktól.