Kötelező lesz a póráz? - 3. rész

Folytassuk témánkat, amely a póráz két végén fityegő párosról: az emberről és kutyájáról szól. Kell-e, s egyáltalán: minek a póráz? – tettem fel a kérdést a múlt héten; próbáljuk kicsit körüljárni ezt a sokak számára (sajnos) csakis a teljesen egyértelmű igennel megválaszolható problémát.

Család-otthonSzücs Gábor2014. 01. 24. péntek2014. 01. 24.
Kötelező lesz a póráz? - 3. rész

Először beszéljünk arról, mit jelent(het) a kutya számára a póráz? Például örömet – ugye azt jelzi, hogy megyünk végre sétálni –, utána azonban jelentős féket a szabad mozgásában. Mert ugye a kutyánk sokkalta gyorsabb lenne a gazdájánál, nemcsak a tájban szeret gyönyörködni, hanem a szagokban is, amelyek hol az utca vagy tér egyik, hol a másik végéből hívogatják ínycsiklandózóan, amikor is feltétlenül oda kell(ene) rohannia, aminek a póráz végén lógó gazda bizony egyáltalán nem örül. A póráz bizonyos esetekben feszültségek gerjesztője is lehet; olyasfajta érzetet kelt a kutyában, mint a kerítés.

Ismerik a világhírű etológus, Konrad Lorenz híres példáját a kerítésről? Arról írt, hogy Bully nevű kutyája minden séta alkalmával őrjöngő ugatással vegyes frontális száguldozást produkált egy másik kutyával, amikor odaértek annak a kerítéséhez. Igen ám, de egyik alkalommal valamiért hiányzott a kerítés alsó vége, amit a két fenevad már csak akkor vett észre, amikor a nagy rohanásban odaértek. „És ott ált a két hős, égnek meredő szőrrel, vicsorgó fogakkal, a kerítés meg sehol! Egy csapásra elnémult az ugatás. Tétováztak vajon, eltűnődtek? Nem! Egy kutyaként fordultak sarkon, szoros párhuzamban visszavágtattak a kertnek abba a részébe, ahol még állt a kerítés, és őrjöngő dühvel ugattak tovább” – írja láthatóan jól mulatva az eseten Lorenz.

Vagyis, ha van kerítés, még az amúgy barátoknak számító négylábúak is hajlamosak némi pufogásra, ami kerítésmentes találkozásokkor nem fordul elő. Nagyjából ilyesmit jelenthet a póráz is. A kutyások jól ismerik, amikor két kutya pórázon tartva találkozik, s némi körbeforgás – és a gazdák „becsavarását” – követően az egyik vagy a másik belekezd a morgásba, miközben, „elengedve” sokkal nyugodtabban indul és – remélhetően – végződik a találkozás. Persze, ez csakis normálisan nevelt, jól szocializált kutyákkal lehetséges, olyanokkal, akiket rendszeresen visznek sétálni, és már kicsi koruk óta megszokták, hogy nem egyedüli négylábúak a világon.

Ezzel együtt, természetesen nem hallgathatjuk el, hogy a póráz nagyfokú biztonságot is jelent a kutyánk számára. És most nemcsak arra gondolunk, hogy egy póráz végéről lényegesen nehezebb elveszni, tűzijáték vagy mondjuk tüzelés idején, ha visszatarthatatlanul meglódul a kutyánk, hanem arra is, hogy nem biztos, hogy barátunk mindent lát és tud a forgalomról, a szinte mindenhonnan rá leselkedő veszélyről, ha lelép az úttestre, vagy akár csak nem veszi észre a háta mögül közeledő vágtató biciklist.

És akkor beszéljünk arról, mit is jelent a póráz az ember számára – a jövő héten.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek