Mankóval a várólistán

A Heves megyei beteg, aki ugyanúgy megfizeti a tb-hozzájárulást, nem szenvedhetne hátrányt csak azért, mert olyan helyen lakik, ahol a legkisebb rá az esély, hogy a várva várt műtétet idejében elvégezzék – sérelmezi dr. Pócs Alfréd, a MOK megyei elnöke. Az egri kórház orvosa szerint aggasztó, hogy az országban egyenlőtlenek a gyógyulás esélyei. Az egri kórház például 2008-ban nyert egy ötmilliárd forintos pályázatot felújításra. Az elfogadott terv szerint már régen be kellett volna fejezni a rekonstrukciót, ám az a mai napig meg sem kezdődött. Félő, hogy kicsúszunk a határidőből, ameddig megvalósíthatjuk a jelentős javulást hozó munkálatokat. Enélkül pedig nincs jövőképe a kórháznak – nyilatkozta dr. Pócs Alfréd.

Nem mindegy, hogy hol betegszünk meg – jó példa erre az ortopédia helyzete. A térdprotézis esetén a várakozási idő az egri kórházban 2042 nap is volt. Az a páciens például, aki tavaly október 15-én kért időpontot, 2019. május 21-re(!) kapott előjegyzést. Az ortopédiai osztály félgőzzel dolgozik a protézisbeültetés terén, mondván, csak erre van pénz. – A betegek utaztatása az ország egyik végéből a másikba szintén nem megoldás – állítja Pócs doktor. – S naponta találkozunk azokkal a betegekkel, akik már alig járóképesek, csupán az élteti bennük a reményt, hogy protézisbeültetésben részesülhetnek. Látjuk, hogyan omlanak össze pár nap alatt, amikor a sok halogatás után a gyó-gyulásba vetett hitüket is elvesztik...

– A Markhot Ferenc Kórház legnagyobb problémája az alulfinanszírozottság, ami a hasonló nagyságú és adottságú kórházakkal összevetve is kitűnik. Ebből kell megoldani minden szakmában a biztonságos betegellátást, ami meghosszabbítja a tervezhető beavatkozások várólistáját, így az ortopédiáét is. Belső intézkedésekkel igyekszünk mindent megtenni a várólisták csökkentésére – nyilatkozta dr. Fűtő László főigazgató. Mint mondta: a felújítást szolgáló pályázat támogatói szerződését valóban már 2010 októberében aláírták, a megvalósítás a kórháztól független okok miatt késik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kezdeti 5 milliárd forintos beruházást további 1,4 milliárd forinttal egészítette ki a kormány, a fejlesztés kivitelezésére zajlik a közbeszerzési eljárás.

A legfontosabb talán az, hogyan élik meg mindezt a betegek…

– Két és fél évet vártam, mire sorra kerültem. Kemény időszak volt, több mint másfél esztendőn át csak mankóval tudtam közlekedni. Néhány napja estem át a csípőprotézis-beültetésen. Most már Vaslady vagyok – mondja immár mosolyogva az 55 éves Farkas Ernőné. Az Egerszóláton élő asszony utóbbi hónapjai igazán embert próbálóak voltak. – A falu sáros, kavicsos utcáján majdnem felbuktam a saját mankómban, háromnegyed óra kellett, mire elértem a boltba. Ötödik éve éltem erős fájdalomcsillapítókon, egyre több kellett a pirulákból, holott tudom, hogy ezernyi mellékhatásuk van. Különösen akkor döbbentem meg, amikor időnként bejöttem a kórházba, s láttam, hogy az osztályon elég sok az üres ágy. Csak éppen pénzhiány miatt nem engedélyeznek több műtétet. Szenvedésre ítélik a betegeket, miközben azt halljuk, mennyi pénz jut az egészségügyre – magyarázza. Farkasné korábban egy szociális intézményben dolgozott, beteg gyerekek közt, akiket gyakran emelgetni is kellett. Az állandó éjszakás műszakok és a fizikailag is megerőltető munka kimerítette. Állását a betegsége miatt 2009 óta már nem tudta ellátni, ezért rehabilitációs járadékot ítéltek meg neki. A korábbi összeget azonban 2012-ben a harmadára csökkentették, így az egyedül élő, most lábadozó asszony alig több mint 30 ezer forintból próbál kijönni. Egyetlen reménye, hogy „Vasladyként”, azaz csípőprotézissel újra tud majd dolgozni.

Lapzártakor érkezett a hír: az egri kórház mintegy 33 millió forint külön forrást kapott a térd- és csípőprotézis-műtétekre. Az ellátási területén így májusig ötven beteget műthetnek meg azok közül, akik a legrégebben várnak a beavatkozásra.