Megélhetési nevelőszülők

A gyerekeknek családban a helyük – mára ez a hivatalos kormányszlogen is, amelyet egyébként a szakma hosszú évek óta képvisel. A kiskorúak ezentúl csak nevelőszülőknél helyezhetők el, akiknek foglalkoztatási jogviszonyt, megemelt bérezést, új képzést biztosítanak. Mindez jól hangzik, ám épp a legfontosabb dologban nem sikerült megoldást találni: továbbra is hiányzik az a szűrési rendszer, amely garantálná, hogy minden kisgyerek jó helyre, megfelelő nevelőszülőkhöz kerüljön, akiknek munkáját a szakemberek ellenőriznék. A rendszerben dolgozók szerint félő, hogy az új elképzelés minden eddiginél jobban vonzza majd a „megélhetési” nevelőszülőket. Mostantól tb-járulékot fizet utánuk az állam, a nevelők jogosultak lesznek táppénzre, nyugdíjra, szabadságra, végkielégítésre, családi adókedvezményre. A családi pótlék és különböző ellátmányok mellett továbbra is jár nekik a ne¬¬velési díj, amelynek mértéke a gondozott gyerekek ellátási szükségleteitől függ, s értékét a minimálbérhez kötik. Emellett a nyugdíjak megállapításakor szolgálati időnek számít a nevelőszülőként eltöltött idő.

„Jó, hogy biztosabb megélhetést garantál a nevelőszülői hivatás, viszont sokkal fontosabb lett volna a szakmai megerősítés” – állítja Horváth Attila, a Nevelőszülők Érdekvédelmi Egyesületeinek Szövetsége elnöke, aki maga is nevelőszülőként tevékenykedik hosszú évek óta. „Most is vannak gondok, egyes nevelőszülők teljességgel alkalmatlanok erre a feladatra, mégis gyerekeket fogadnak. A túlterheltség és a létszámhiány miatt a családok teljesen kiesnek a szervezetek látóköréből, s még ha a gyerekek jeleznek is valamilyen problémát, annak akkor sem igen lesz következménye.”

Horváth Attila szerint elengedhetetlen lenne, hogy ha a gyerekek nevelőszülőkhöz kerülnek, akkor rendszeresen és személyesen figyeljék az életüket, pszichológusok közreműködésével ellenőrizzék helyzetüket.