Dolgoztak már eleget

Ne felejtsük el, hogy a magyarok többsége aktív korában is nagyon keveset mozog. Ha pedig egy tevékenység vagy kikapcsolódási forma nem része az ember mindennapjainak, arra nyugdíjasként sem vágyik – mondta Kiszely Márta pszichológus. – Aki nyugdíjba megy, óhatatlanul megérinti a feleslegesség érzése. A mai világ nem azt erősíti bennük, hogy „hasznos tagjai vagytok a társadalomnak, szükségünk van rátok, a tudásotokra”. Akinek nincs az életében család, unoka, akire ritkán nyitják rá az ajtót, az a magányba menekül, ami óhatatlanul együtt jár a sok alvással és tévézéssel – ez persze nem egyenlő a lustasággal.

Az anyagi lehetőségeket sem lehet figyelmen kívül hagyni: a magyar átlagnyugdíj alig 100 ezer forint. Erre sokan mondhatják, hogy a nyugdíjas már ingyen utazhat, színházba és koncertekre kedvezményes jegyet válthat. Ugyanakkor az ak¬ciós pihenésekkel, kirándulásokkal elsősorban a módosabb, városokban élő nyugdíjasokat célozzák meg, nem az átlagból élőt – pedig ha lenne rá lehetősége, ő is menne. A sok-sok termékbemutatón az érdeklődők nagy része nyugdíjas: vásárolni ritkán akarnak, de legalább kimozdulnak otthonról.

A kutatás örvendetes eredménye, hogy megcáfolja a közhiedelmet, miszerint a magyar nyugdíjasok keveset adnak a testi higiéniára és az öltözködésre. Az erre fordított idő (napi 74 perc) megfelel az összes többi korosztály átlagának. Az idősek napi 26–44 percet töltenek közlekedéssel, 14-et sétával, illetve sporttal, míg 37-et olvasással – ez utóbbival magasan verik a többi korcsoportot, ez a fiatalabbaknál mindössze 12–16 perc.

Érdekes, hogy a nyugdíjasok rádiót már alig hallgatnak, mindössze 4–8 percet naponta, de nem jut sok idő a vallásgyakorlásra, illetve szervezeti tevékenységre (3–5 perc) sem, ahogy tanulásra, önképzésre is maximum napi egy percet fordítanak.