Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A családi gazdaságok juhállományának döntő többsége a merinó fajtacsoporthoz tartozik. Hagyományos tartásban nagy részük februárban, a legzordabb téli napokon hozza világra a bárányait, így a juhtartóknak sok a teendője.
Kép: Nagy László birka- és kecsketenyésztö, sajtkészitö Egerben, bárány, haszonállat etetés, juhász 2011.04.05. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter
Mivel a merinó anyák ivarzása és termékenyülés augusztus közepétől október végéig a legkifejezettebb, s a juh átlagos vemhességi ideje 150 nap, a hagyományos tartásnál a februári ellések aránya számottevő. Az ágazat szinte egyedüli bevétele a pecsenyebárány-értékesítés, melynek fő szezonja a húsvét, érthető, miért meghatározó a téli bárányelletés
sikere.
Az életerős merinó bárányok 3,5-4,5 kilósan születnek, hőmérsékletük 38,5-40 Celsius-fok. Ezt még télen is tartani tudják,
mert anyagcseréjük igen élénk: májuknak a felnőtt juhokénál többszörösen nagyobb glikogénkészlete (állati keményítő),
valamint a vese és a szív körüli zsírraktára (a „barnazsír) révén gyorsan mobilizálható, elégethető az „energiakészletük”.
Amikor fáznak, reszketéssel ez az energiatartalék alakul hőenergiává, és más élettani hatásokkal együtt biztosítja a szükséges belső hőmérsékletet. De van egy határ, amikor az energiatartalékok kimerülnek, a testhőmérséklet a kritikus
37 Celsius-fok alá csökken, a vércukorszint akár pár órán belül lezuhan, s a bárány egyszerűen „kihűl”. Az újszülött
bárányok akár tömeges (25–60%-os elhullását is okozó) kihűlését, eléhezését a háttérben megbúvó betegségek is okozhatják, de csaknem mindig a hideg, szeles, nedves környezetre és a tejhiányra vezethető vissza. Ez utóbbi bekövetkezhet, ha az anya bármely okból nem szoptat, nem termel elég tejet vagy ha a bárány nem szopik. A szoptatás megtagadásának leggyakoribb okai: tejhiány, tejnyomás okozta fájdalomérzet, „csiklandósság”, tőgybimbó-rendellenesség, tőgygyulladás.
Mikor elégtelen a tejtermelés? Az anya szoptatási és a bárány szopási viselkedése mutatja, van-e elég tej. A magzatmáz lenyalása az anya-újszülött kapcsolatban az első, de talán a legfontosabb mozzanat. Enélkül a kötődés nem alakul ki az
anyánál, a bárányát addig szopni sem engedi, míg fel nem szárította. Később, amint a kicsi lábra tud állni, szopni próbál,
de a tőgy megtalálása sem könnyű. Az egyes bárány felváltva szopja a két tőgybimbót, az ikerbárányoknak rendszerint
„saját” tőgybimbójuk van. Egy-egy szopás 2-5 percig tart, a szopások száma az első héten naponta megközelíti a 30
alkalmat.
Az első napokban az anya éjjel-nappal bármikor hajlandó szoptatni. Jóllehet az anya teje 4-5 napig föcstej-összetételű, a
felszívódási viszonyok miatt igen fontos, hogy a bárány a születése utáni első napon minimálisan 200 ml föcstejhez jusson.
(Föcstej az emlősöknél a szülés után termelődő első, ellenanyagokban és vitaminokban gazdag tej.) A szopást, a föcstejhez jutást nehezíti – hiába van elegendő teje az anyának – a bárány fejletlensége, gyöngesége (például 3 kg alatti születési súly, elhúzódó ellés miatt oxigénhiányos állapot) vagy az anya elrekesztésének hiánya, így az újszülött állatot erősebb társai elverik a tőgytől.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu