Ezer nő esélye az újrakezdésre

Óvodai dajkának, szociális gondozónak is tanulhatnak azok a roma nők, akik részt vesznek a Nő az esély programban. Akad, aki hajnali ötkor kel, csakhogy beérjen az órákra, de tanul olyan is, akinek eddig alig volt munkaviszonya.

Család-otthonPalágyi Edit2014. 02. 10. hétfő2014. 02. 10.

Kép: Eger ovoda dajkaképző cigány roma nők számára gyerekek 2014 01 23 Fotó: Kállai Márton, Fotó: Marton Kallai

Ezer nő esélye az újrakezdésre
Eger ovoda dajkaképző cigány roma nők számára gyerekek 2014 01 23 Fotó: Kállai Márton
Fotó: Marton Kallai

Ma dolgozatot írunk – állít be a terembe a higiéniai és munkavédelmi ismereteket tanító Anga Mária óvónő. Senki sem jön fölös izgalomba.

– Összetartó, szorgalmas csapat vagyunk. Nemigen mulasztunk vagy késünk, és hiányolnánk egymást, ha valaki otthon maradna – mondják egyetértően az asszonyok, miközben előveszik a tollat, s olvasgatják az önellenőrzésre szolgáló feladatlapot. Az ismeretanyag komoly és sokrétű: tanulnak például a fertőző gyermekbetegségekről, a vérkeringési rendellenességekről és az elsősegélynyújtásról is. A leendő dajkák Gál Judit révén a pedagógiában és a fejlődéslélektanban is elmélyednek.

Akad, aki már dolgozott óvodában és szívesen visszatérne, s van, akinek az volt az álma, hogy óvónő legyen. Beiratkoztak ide húszas-harmincas éveikben járó nők is, akik már számos tanfolyamot elvégeztek, de alig szereztek néhány év munkaviszonyt, jobbára csak alkalmi munka jutott nekik. Erősen reménykednek, hogy új irányt vesz a sorsuk.

– Jó, hogy itt lehetek gyakorlaton, mert ebbe az óvodába jár a hároméves kislányom is. Szerencsém van, mert szülőként is hasznosíthatom a tanultakat. A múltkor például rajzoltunk, festettünk a gyakorlati napokon, s ezt folytattuk odahaza is. Most már nem szidom le a kislányomat, hogy hisztis vagy, inkább igyekszem lekötni valamivel a figyelmét – magyarázza Báder Borbála.

– Nyomdász voltam negyedszázadig, aztán jó öt éve következett a kényszerű pályamódosítás – meséli Kovácsné Balog Zsuzsa. Az 52 éves asszony arra gondolt: amolyan pótnagymamának ajánlkozna családokhoz, így próbál majd a dajkaképesítéssel megélni.

Ezer roma nő hatféle képzésből választhatott az uniós támogatással megvalósuló pályázat eredményeképpen, amely augusztusig tart az ország tizennyolc megyéjében. A kiírás szerint a 18–55 év közötti, munkanélküli roma nőket várták a tanfolyamokra, s országosan két és félszer annyian jelentkeztek, mint ahányan OKJ-s bizonyítványt szerezhetnek – tudtuk meg Ipacs Lászlótól, a projekt vezetőjétől. Másfél milliárd forintot költhetnek a roma nők képzésére, az oktatás lebonyolítója az Országos Roma Önkormányzat és a Türr István Képző és Kutató Intézet. A program népszerűségét fokozta, hogy a képzés hónapjai alatt megélhetési támogatást is kapnak a résztvevők. Bármily furcsa, néhány férfi is becsúszott a kurzusokra... Bár a végzősöknek állást nem garantálhatnak, viszont a munkáltatók pályázati támogatást nyerhetnek a foglalkoztatásukhoz.

– Nemcsak a jelentkezők számán lepődtünk meg, de azon is, hogy kicsi a lemorzsolódás. Vállaltuk, hogy ezerből legalább hétszázötvenen sikeresen zárják a képzést, ám a tapasztalataink szerint százból csak öten adják fel időközben. Tartottunk tőle, hogy a gyakorlati helyeken a romák megjelenése visszatetszést szül. Nos, például Békéscsabán a város elit óvodájában gyakoroltak, s a szülők és a gyerekek is jól fogadták a dajkajelölteket. Az elhelyezkedésnél is akadtak sikersztorik – mondta Ipacs László. Az egyik Csongrád megyében végzett nő például időközben felköltözött a fővárosba, s amikor az óvodába vitte a gyermekét, megkérdezte, volna-e számára dajkaállás. Szerencséjére nyomban felvették.
Ha nem is lesz mindenkinek ilyen mázlija, már az haszon, ha a dajka- vagy gyermekfelügyelői képzésen tanultakat az anyák, a nagymamák „hazaviszik”, és a sa¬ját családjukban kamatoztatják.

Ezek is érdekelhetnek