Kezünkben a sorsunk

Amerikai onkológusok kutatási eredményei szerint azoknál a betegeknél, akik személyre szabott, a daganattípusnak megfelelően kiválasztott klinikai vizsgálatokban vesznek részt, 70 százalékban elérik a daganat csökkenését vagy a növekedés leállását. Bonyolult szempontrendszer alapján az orvosok döntésén múlik, kinek ajánlják a klinikai vizsgálatot. Idehaza a rendkívül drága célzott terápiák egy jelentős részét nem vagy legfeljebb csak szűk körnek garantálhatja az egészségügyi pénztár – mely nemrégiben fogadott be három új, rend¬kívül drága rákgyógyszert –, így a betegek többsége nem juthat hozzá e gyógymódokhoz.

– Az orvostudomány olyan iramban fejlődik, hogy anyagilag szinte képtelenség követni a haladást – mondja Peták István, a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ tudományos igazgatója, hozzátéve: két lehetőség van, hogy a betegek biztosan hozzájussanak a legújabb, már törzskönyvezett készítményekhez, illetve a jövő gyógyszerei¬hez. Elsősorban: mind több helyen speciálisan a rákgyógyításra kínálnak biztosítási csomagot, vagyis előre gondoskodhatunk majdani esetleges kezelésünk fedezetéről. Másodszor: érdemes a klinikai vizsgálatok mellett dönteni, a KPS programjában a betegek kezdeményezhetik a részvételüket.

– Ez kicsit hasonló a transzplantációs rendszerhez, amikor a legalkalmasabb donort keresik a különböző szervekhez. Mi a beteg daganatában kimutatott génhibához keressük a világban fellelhető célzott gyógyszert vagy hatóanyagot, segítjük felvenni a kapcsolatot a megfelelő onkológiai centrumokkal – tájékoztat az igazgató. Vagyis összekötik a talált génhibát az annak megfelelő terápiás lehetőséggel. A rákkutatók már több mint 100 rákgént és több mint 1,5 millió mutációt találtak. A valódi kihívás a megismert génhibák társítása a célzott onkológiai gyógyszerekkel és hatóanyagokkal.

A klinikai programokban a hatóanyaghoz történő hozzáférés térítésmentes. E programokat független tudományos testületek engedélyezik, minden esetben szem előtt tartva, hogy a betegeknek a kezelés pluszesélyt jelentsen, a lehetséges haszon pedig nagyobb legyen, mint a kockázat. – A cél, hogy minden beteg hozzáférjen a célzott kezeléshez, bárhol is található az a világban. A rendszer biztosítja a beteg tájékoztatási és önrendelkezési jogát is: hozzáférést ad minden olyan információhoz, melyek alapján az orvosával történő konzultáció során eldöntheti, milyen kezeléseket fogad el vagy utasít vissza – mondja a szakember. A betegek így új esélyt kaphatnak, ha az eddigi hagyományos kezelések hatástalannak bizonyultak vagy a közfinanszírozott ellátásban kimerítették a terápiás lehetőségeket.

Egyre nagyobb a jelentősége, hogy a betegek is aktívan részt vegyenek a gyó¬gyu¬lásukban. Dr. Simon Tamás, a Magyar Rákliga elnöke szerint számokban mérhető, mennyivel jobb azoknak a túlélési esélye, akik tájékozódnak, utánajárnak saját betegségüknek, harcolnak azért, hogy a legjobb kezelést kaphassák. – Minden lehetőséget meg kell találniuk a betegeknek, nem hagyatkozhatnak másokra, amikor a saját életükről van szó – mondja a betegszervezet vezetője.

Megdöbbentő adat: azokban az országokban, ahol egy főre kevesebb, mint 2000 dollárt költenek egészségügyi ellátásra (ilyen Románia, Lengyelország és Magyarország is), a betegek mintegy 60 százaléka hal meg a daganatos diagnózist követően – míg ahol erre 4000 dollár jut (mondjuk Franciaországban, Belgiumban vagy Németországban), kevesebb, mint 40 százalék.