Miért hisztizik?

A kutatócsoport egy- és kétpetéjű ikrek szülei segítségével mérte fel és hasonlította össze gyermekeik viselkedését, környezetét és genetikai jellemzőit. A tudósok szerint a kisgyermekek erőszakos viselkedése inkább örökletes okokkal függhet össze, kevésbé a környezetükben látott mintákkal.

A gének és a környezet elemzésével felfedezték, hogy a genetikai tényezők döntően befolyásolják a fejlődést, nagyrészt magyarázatot adnak az erőszakos viselkedés fennmaradására és megváltozására. Ám mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne nevelési módszerekkel módosítani a helyzeten. A tudósok szerint a genetikai tényezők kölcsönhatásban állnak a környezeti okokkal, tehát a szülők képesek kezelni a gyermeki agressziót.

Az elmúlt negyedszázadnak a korai gyermekkorra irányuló kutatásait erősen befolyásolta a szociális tanulás elmélete. Eszerint az erőszakos viselkedést leginkább a környezet és a média által közvetített agresszív minták váltják ki. Ám a kora gyermekkori fizikai agresszió vizsgálatával most kiderült, hogy az erőszakos viselkedés már a csecsemőkorban kezdődik, s csúcspontját a 2–4 éves kor között éri el. Az egész életet vizsgáló kutatások azt is kimutatták, hogy idővel a környezeti hatások kiegyenlítődnek, végül körülbelül 50 százalékban írható a számlájukra az agresszivitás.