Termesszék velem: kínai bordáskel

Vannak tömzsi vagy hosszúkás változatai, illetve fehér, zöld illetve aranyszínűek. Leginkább néhány kertész-növénygyűjtő, vagy a kulináris élvezeteket szeretők ismerik, de ők nagy becsben tartják.

Magyarországon akár háromszor is ültethető egy évben, mivel a mag kelésétől számított 30-35. napon már szedhető. Tavaszi vetését április elején érdemes megkezdeni – bár erősebb fagy (–4 fok) után lelassul, illetve tönkremegy –, jól eldolgozott apró szemcsés földbe 15 cm-ként 25 cm sortávolságba kell ültetni. A saláta, a sárgarépa és a spenót szomszédságában szépen fejlődik, de ne tegyük földieper és hagyma közelébe.

Az elvetett mag pár nap alatt kikel, víz- és fényigényes, 1 hónap alatt szedésre, készre fejlődik. Ha magot szeretnénk fogni, akkor tovább kell várni, mert magszárat csak később fejleszt. Apró, sárga virágai később hüvelytermésekké alakulnak, amire nagyon oda kell figyelni, mert nem egyszerre érnek, így pergésre hajlamos. Kanál alakú, fénylő levelei, valamint vastag szárai ehetőek.

Rengeteget küzdöttem a csigákkal, nálam soha nem volt sok csiga, de a pak choit kifejezetten szeretik. Mivel nem használok vegyszert, így fahamuval és mészporral kísérleteztem: körbeszórtam a növényeket, s ez segített – illetve később a földbe ásott csigacsapda.

Elkészítése egyszerű. Párolják, savanyítják. Magas a C-vitamin-, bétakarotin-, folsav- és kalcium-tartalma, számos ásványi anyag van benne. Íze leginkább a zellerre és a mustárra emlékeztet.