Rózsakirálynő

Rózsának tartották mindaddig, míg a botanikusok rendet nem vágtak a rózsavirágú növények között, s meg nem állapították a helyét. E szerint a fás bazsarózsa a bazsarózsafélék (Paeoniacea) családjába tartozó pünkösdirózsák nemzetségébe sorolandó, azon belül a bazsarózsák alnemzetségébe, melybe lágyszárú évelők és fás szárú lombhullató cserjék egyaránt tartoznak. A lágyszárúak közkedvelt tagja a pünkösdirózsa, míg növényünk a fás szárú bazsarózsák körének talán a legszebb darabja.

Kicsi, átlagosan másfél méter magas és ugyanolyan széles bokorformát fejleszt. Különleges, göcsörtös, merev ágain sűrű lombozatot képez, e közül tűnnek elő májusban a 10-15 centi átmérőjű gyönyörű, a fehértől a halvány rózsaszínen át a mélybordóig terjedő színű virágai. (Újabban léteznek sárga változatok is.)

A fás bazsarózsa (Paeonia suffruticosa) Nyugat-Ázsia északi vidékeiről származik, Kínában és Japánban már kétezer éve termesztik. Igényes kerti dísz: félárnyékos vagy napos fekvést, tápanyagban gazdag, nedves talajt kíván. A szárazság és a hőség megviseli, ezért a napsütésnek erősen kitett területeken félárnyékba ültessük. Ha magában áll, akkor mutatja teljes szépségét (fák és cserjék közelében virágai elaprózódnak). Vontatott gyökeresedése miatt lassan fejlődik, csak a harmadik évtől virít teljes pompájában. Külön metszést nem igényel, csak az elöregedett ágrészeket metsszük le róla folyamatosan. Konténeres szaporítóanyaga a faiskolákban kapható.