Van, amit semmiképpen nem halaszthatunk tovább!

Most, amikor egyre több sarjadó-rügyező fű, fa, virág vesz körül bennünket a kertben, érthetjük meg igazán, miért is a zöld a remény színe. S ebben a napfényes, zöld ragyogásban könnyebb a munka is, amiből mindig akad bőven, főként, ha kissé késve kezdtünk hozzá a metszéshez, veteményezéshez, ültetéshez. Jó, ha ezekkel végzünk a héten, a szabad gyökerű csemeték vásárlását és elültetését viszont semmiképpen ne halasszuk tovább.

- A friss Szabad Földben ismertetett (itt olvasható cikkünk) szellőrózsa-változatozatokat edényes növényként is tarthatjuk az erkélyen vagy a teraszon, ha gumójáukat tápdús kerti földdel töltött cserépbe vagy kerámiatálba ültetjük és ott neveljük ki.

- Már vethetjük a sarkantyúka, bársonyvirág, rézvirág magját szegélynek az ágyások szélére. Mint nagyon sok egynyárinak, úgy ezeknek is vannak törpe változataik. Részesítsük előnyben ez utóbbiakat, mert mutatósabbak és kevésbé szembeötlő náluk, ha alsó leveleik elszáradnak. Ám ha igazán szép, egyenletes színfoltot adó virágszőnyeget szeretnénk belőlük, akkor érdemesebb palántázni őket. Még van idő, hogy a magvetésből – cserépben vagy szaporítóládában – mi magunk neveljük föl a palántát 18-20 fokos, világos helyiségben. (Mert ha a piacon vesszük, az igen sokba lesz.)

- Még vethetünk zöldborsót (de mivel sok vetőmagot csávázószerrel kezelnek, célszerű gumikesztyűt használni), vethetünk salátát, hónapos retket, duggathatunk hagymát, hogy fejlődésüket elhúzzuk és folyamatosan szedhessük majd terméseiket.

- Alkalmas ez az időszak új gyep létesítésére is. Ne feledjük, a reménybeli szép fűszőnyeg a jól elmunkált, tükörsima magágyon, az egyenletes fűmagvetésen, illetve a jó tömörítésen múlik. Amihez – különösen, ha nagyobb területet füvesítünk – célszerű tömörítőhengert beszerezni. Természetesen az elvetett fűmagot és a kikelt friss füvet folyamatosan szükséges öntözni.

- Itt az ideje a gyümölcsfa átoltásának is. Ehhez a kiválasztott oltóvesszőnek csak a középső részét használjuk föl (ahol a fejlett rügyek vannak), abból vágjunk háromrügyes darabokat (oltócsapokat). A többféle oltási mód közül a héj alá oltást azért ajánljuk, mert egyszerű és az eredése is igen jó. Ehhez az oltócsapon a legalsó rügy alatt – a rüggyel ellentétes oldalon – éles késsel vágjunk ferde metszlapot. Ezzel egy időben a beoltandó fán vágjunk három vagy négy (legföljebb 5 centis átmérőjű) csonkot, lehetőleg egyenletesen elosztva a koronában. Ezt követően hasítsuk föl a kérget a beoltandó ágon, mégpedig a metszési felületre merőlegesen. A kéregrészt kissé feszítsük föl (az oltókés tűrőjével), és toljuk alá az előkészített oltócsapot úgy, hogy annak a megmetszett része szorosan és egészen a héj alá kerüljön. Végül az oltást kötözzük be.

- Időszerű szobanövényeink tavaszi átültetése is. Általában két-három évente szükséges egy-egy növényt friss földbe, nagyobb cserépbe tenni. De ha látjuk, hogy valamelyik szobanövényünk (akár idő előtt is) kinőtte a régi edényét, illetve fölélte a tápanyagát, soron kívül kerítsünk alkalmat az átültetésére.