Bátor dinnyések, itt az idő!

Hagyományosan az év századik napján (április 9. vagy 10.) vetették eleink a dinnyét szabadföldbe, napjaink szakemberei ennél tíz nappal későbbi időpontot javasolnak. De megtehetjük azt is, hogy huszadikán, illetve egy héttel utána is vetünk egyazon helyre (fészekbe).

Jó idő esetén az április 20. táján vetett mag május elején kikel, és ki lesz téve a májusi fagyok veszedelmének (mert a dinnye fagypont alatt hamar elpusztul). Ez ellen védő fóliasüveg vagy alagút készítésével védekezhetünk, vagy úgy, hogy május első hetében is vetünk, hogy növényünk kinőjön az esetleges fagyok foga alól. De ha a májusi fagyok elmaradnak, illetve ha lennének ugyan, de sikeresen védekeztünk ellene, akkor már május második felére erős, fejlett növényeket kapunk. Ezek minden tekintetben ellenállóbbak, mint a fűtött hajtató berendezésekben előállított és a melegről edzés nélkül a szabadba ültetett palánták.

Kulcskérdés az ültetés, melynek legjobb megoldása a trágyázott fészekbe való magvetés. Ehhez a magok ültetése előtt egy héttel kijelöljük a fészkek helyét, ahol a talajt 20 centi mélyen kiemeljük. E gödörbe 2-3 kilónyi érett istállótrágyát teszünk, majd legalább nyolccentis földtakaróval fedjük úgy, hogy a fészkek felszíne egybeessen a talajszinttel. A fennmaradó földből alakítsunk ki fészektányért úgy,
hogy a tányér magasabb fala északi irányba
essen (mert így hatásosabban tudja összegyűjteni a napsugarakat). Fészkenként 2-3 magot vessünk, a magvetést akár 4 alkalommal is megismételhetjük (április 10. és május 10. között).

Azért, hogy keveredés ne legyen, már az elején szúrjunk jelzőpálcát a fészek közepébe, majd következetesen ettől jobbra, balra, elébe, illetve mögé vessük alkalmanként a magokat.