Biztos, hogy biztosított?

Nagyon figyeljünk, amikor lakásbiztosítást kötünk. Könnyen megtörténhet, hogy míg valaki nyugodt lélekkel hagyja el otthonát egy időre, nemcsak a tolvajok szabadítják meg az értékeitől, de később a biztosító is elhárítja a kártérítést.

Család-otthonKirály Farkas2014. 04. 30. szerda2014. 04. 30.
Biztos, hogy biztosított?

Olvasónk életvitelszerűen élt egy somogyi kistelepülésen biztosított lakóingatlanában. Tavaly ősszel műtét és az azt követő kezelés miatt városban lakó gyerekénél tartózkodott bő két és fél hónapig. Mire visszatért, szorgos kezek kirámolták a házból az értékeit, csaknem négyszázezer forintnyi kárt okozva. (A rendőrség a mai napig nem kapta el a tetteseket.)

Olvasónknak a szomorúságában annyi vigasza maradt, hogy a biztosító megtéríti a kárát. De nem így történt: a cég tudatta olvasónkkal, hogy: „A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását…”, és hogy „a biztosítás nem terjed ki arra az ingatlanra, valamint a benne tárolt vagyontárgyakra sem: »amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel«”.

A kulcsprobléma ebben az esetben az, hogy mi is az életvitelszerű lakás, s mit is takar a lakatlan kifejezés. Ez ugyanis jogszabályban nincs meghatározva, némi segítséget az adóhatóság, illetve a bírói gyakorlat ad. Ezek szerint életvitelszerűen lakott ingatlan az az épület, ahonnan a biztosított az életét szervezi (innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), amely a családi élete helyszínéül szolgál, ahol közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve ahova a levelezési címe szól – akkor is, ha netán másik településen dolgozik vagy tanul hétköznaponként. Egyes biztosítók világosan fogalmaznak a szerződési feltételekben: csak a 30 napnál hosszabb távollét után minősítik az épületet lakatlanná, mely esetben a biztosítottnak pótdíjat kell fizetnie.

Olvasónk biztosításának szerződési feltételei között azonban semmi hasonlót nem találtunk. Fontos tisztázni: a biztosítók nem szeretetszolgálatok, hanem kőkemény pénzügyi vállalkozások.

A biztosításra úgy kell tekinteni, akár egy fogadásra: a biztosító fogad velünk, hogy egyszer úgyis bajba kerülünk – a cég pedig bizonyos havi vagy más időszaki díj ellenében kihúz minket a csávából, ha eljön az ideje. Gond akkor van, ha ránk szakad a baj, viszont a biztosító nem akar fizetni. S ha a vállalat jogászai úgy találják, hogy a biztosított nem tartotta be a szerződés minden egyes pontját, inkább nem fizet. Olvasónk akkor járt volna el körültekintően, ha legkésőbb 8 nappal az elutazása után bejelentette volna e tényt a biztosítónak.

Jelenleg nincs sok választása: kérhet méltányossági kifizetést a biztosítótól, illetve kérheti a Pénzügyi Békéltető Testület segítségét, illetve beletörődhet – ám ilyen esetben méltányossági kérelmet mindenképp érdemesbeküldenie.

Ezek is érdekelhetnek