Jogi esetek: Iskolaválasztási vita

A gyerek az anyánál maradt. Amikor iskolaválasztásra került a sor, az anya a közeli általános iskolába akarta íratni a gyereket, az apa azonban egy távolabbi, angol két tannyelvű általános iskolát javasolt.

Azzal érvelt, hogy a gyerek anyjával él, így apja nyelvét nem vagy alig sajátítja el, ezért kellene olyan iskolába járatni, ahol magas óraszámban tanítják neki az angolt.

A két tannyelvű iskola messzebb volt az anya és a gyerek lakóhelyétől, s az asszony nem akarta napi szinten vállalni a hosszú utazást oda és vissza. Azzal érvelt, hogy az általa választott iskolában is tanítanak angolt – igaz, csak normál óraszámban és csak később. Az apa végül eljárást indított a gyámhatóságnál, hogy jelöljék ki a gyerek számára a két tannyelvű iskolát. Aztán a gyámhatóság döntései ellen a szülők addig fellebbezgettek, hogy az ügy a bíróságon kötött ki.

Addigra azonban a gyerek már az anya által kiválasztott iskolába járt.

Az asszony azzal érvelt, hogy az idevágó rendelet szerint a gyerek továbbtanulásával kapcsolatos kérdésben a jelentkezést megelőző év október 31-ig kell a bírósági eljárást megindítani. Miután a gyerek már beilleszkedett az általános iskolába, aránytalan lelki megterhelést jelentene neki, ha onnan a gyámhatóság átrakatná egy másikba. Nem beszélve arról, hogy napi szinten nagyobb távolságra hurcolászni a gyereket Budapesten szintén megerőltető lenne számára és az édesanyjának is.

Az édesapa szerint viszont a gyerek mindenek felett álló érdeke, hogy fenntartsa vele, illetve a család apai ágával a kapcsolatot, viszont ez csak akkor lehetséges, ha minél hamarabb megtanul angolul – ami egyébként sem válik a hátrányára. Hogy ez többletmunkát jelent az anyának, nem lehet összemérni azzal, hogy ellenkező esetben a kapcsolattartás megnehezül vagy egyenesen ellehetetlenül.

A bíróság az apának adott igazat.

A rendeletben megszabott határidőről kimondták, hogy az általános iskola nem „továbbtanulás”, hiszen itt még nem hoznak nehezen megmásítható döntést a gyerek sorsáról, s ebben a korban a váltás kevésbé viseli meg a gyereket. Tehát az általános iskolára vonatkozó szülői döntés gyámhatósági megmásítása utólag is lehetséges. Az pedig, hogy a gyerek az apjával is tudjon beszélni, erősebb érdek, mint az anya kényelme.