Totálkár és életveszély – hogyan kerülhetjük ki a kétmázsás veszedelmet?

Négy évtizednél is régebben autózom. Az egyik feledhetetlen élményem az M7-esen történt. Éjszaka 130-cal igyekeztem haza. Hirtelen két pici lámpácska tűnt fel a jobb oldalon, de mire felfogtam, már el is száguldottam mellettük. Egy őz riadt szemeit láttam: szegény megigézve bámult a reflektorra. Ki tudja, hogyan bújt át a kerítésen, de mázlimra nem mozdult a leállósávból. Csak másodpercekkel később öntött el a hideg veríték, mit úsztam meg… Láttam már kevésbé szerencsés autóstársaim vadbalesetéről készült fotókat: iszonyatosak még azok is, ahol a sofőr és utasai élve keveredtek ki a rémisztő találkozásból – a szarvas úgy 30-40 kilométeres sebességgel „veti rá” magát a balszerencsés közlekedőre.

Ha beüt a krach, hívjunk rendőrt, s fel kell vennünk a kapcsolatot a vad gazdájával. A vadászati hatóság deríti ki, hogy az állomány nem szaporodott-e túl, van-e az út közelében etetőhely, rendeztek-e hajtóvadászatot az országút irányába. Még hagyján, ha gyorsforgalmi úton járunk pórul, mert ott elvileg vad nem tartózkodhat.

A „sima” országúton – ha kitették a vadveszélyre figyelmeztető táblát, ha nem – a legfontosabb szempont, hogy szabályosan közlekedtünk-e. S ne feledjük: az elütött állat tetemét soha ne vigyük magunkkal, mert lopásnak számít.
 
Jobb félni, mint megijedni – tartja a közmondás: a tavaszi hónapok különösen vadveszélyesek. Ha átfutott előttünk egy szarvas, még nem lélegezhetünk fel, mert a vezérállatot követhetik a többiek. Esőben még inkább bajba kerülhetünk: az ágak-lombok hozzáérnek az állatok szőréhez, így annak a víztaszítása leromlik, ezért előszeretettel baktatnak ki az útra.

Ha óvatosan hajtunk, akkor is kiszolgáltatottságban nyomjuk a gázt a vadveszélyes utakon. Akik sokat járnak arrafelé, ajánlatos kiegészítő biztosítást kötniük.

Kapható a személy- és teherautók, motorkerékpárok elejére ragasztással felerősíthető, a menetszél működtette vadriasztó is. 50 km/óránál nagyobb sebességnél ultrahangot ad ki a szerkezet, melyet az állatok több száz méterről észlelnek, s megállnak, hallgatóznak, s csak utána folytatják az útjukat.

Tegyünk érte, hogy az évente számos vadbalesetből minél többet elkerüljünk.