Mintha ez divat lenne mostanában

Kedves Ágnes!
Nagyon el vagyok keseredve a lányom miatt. Tízéves kapcsolat után most hagyta el a vőlegénye – a teljes kétségbeesésbe taszítva ezzel.

Anna és Zoli húszéves korukban kezdtek együtt járni, még a főiskolán. A lányom előbb végzett egy évvel, mindenki úgy gondolta, hogy amikor Zoli is megkapja a diplomáját, összeházasodnak. Ám akkor a fiú hirtelen pályát váltott és egy teljesen más profilú egyetemre iratkozott be, ami újabb öt év tanulást jelentett. Volna – ha közben Zoli nem kér egyszer évhalasztást, egyszer pedig évet kellett ismételnie. Így lett ebből hét esztendő. Plusz a megelőző kettő, tavaly elérték a kilencedik, most januárban pedig a tizedik évet. Közben mindketten otthon laktak, Zolinak semmi jövedelme nem volt, nappalin tanult, a diákhitelt pedig elsörözgette- bulizgatta. Idős édesanyjával él, ő fogja a pénzt. A házasságot a fiú egyre halogatta. Három évvel ezelőtt a lányom el akarta hagyni, de Zoli könyörgött, sírt, fogadkozott. Akkor nagy eljegyzést csaptunk, ezt ma már nagyon bánom…

Mert a tizedik évfordulójukon a fiatalember kijelentette: szereti Annát mint embert, de a szerelem sajnos elmúlt, úgyhogy váljanak szét útjaik, barátok persze maradhatnak. A lányom összeomlott, ráadásul az is kiderült, hogy már egy másik lány is feltűnt a színen… Nem is bánnám, hogy nem ez a link alak lesz a vejem, de megszakad a szívem a lányomért. Aki hónapok óta szenved. Már nem sír, nem emlegeti a fiút, nem panaszkodik. De ami rosszabb: olyan, mint egy gép, szótlanul teszi a dolgát, este bezárkózik a szobájába. Harmincegy évesen negyvennek tűnik, lefogyott, megfakult. Teljesen kiégettnek látom.

Ő mindent beleadott ebbe a kapcsolatba. Sorra lerakta a barátnőit, nem járt sehova, csak Zoliékhoz, ahonnan az édesanyára való tekintettel esténként hazajött. Alig vett magának valamit, spórolt az esküvőre. És ez a fiú két laza mondattal kiadta az útját…
Üdvözlettel: Valéria
 

Kedves Valéria!

Én is sajnálom Annát, aki nem érdemelte meg, hogy ez történjen vele. Amúgy persze, minden nővel – vagy férfival – megtörténhet ugyanez.

Tényleg van olyan, hogy elmúlik a szerelem és senkitől sem lehet kívánni, hogy sajnálatból házasodjon. Viszont abban hibásnak látom a fiút, hogy önző módon tíz évre lekötött egy fiatal lányt, akit komolyan talán soha nem is akart feleségül venni. Mintha ez divat lenne mostanában – csak nem jegyesség, hanem együttélés formájában.

De Anna azért mégiscsak nagyon fiatal még. Egy 31 éves nő manapság semmiről nem késett le. Nehéz a gyógyulás, nehéz lesz újra megbíznia egy férfiban, de azért hamarosan ez is eljön.

Üdvözlettel: Ujlaki Ágnes