Búcsú egy igazi pedagógustól

Türgyei Mária, Karád: Nemrég elhunyt kedves pedagógusomra emlékezem.

Nem volt szaktanár, de a felső tagozatban ő tanította nekünk a magyar nyelvtant és irodalmat. Ha nem tanultam meg a leckét, joggal bosszankodott, de a verseim – mert gyerekkoromban sokat írtam – tetszettek neki. Dicsérte a fogalmazásaimat is.

Már régen kinőttem az iskolapadból, amikor egy kis bolt meghitt hangulatáról írott versemet olvasva megint gratulált. Nyugdíjas korában sokat betegeskedett, de a férje segítségével mindig eljárt a misére. Hazafelé néha elbeszélgettünk, reméltem, hogy jobbra fordul majd az állapota.

Ám sajnos meghalt, s a temetésén nem lehettem ott. Köszönöm a mindenkori biztatást, a jó szavakat Molnár Sándornénak, Margit néninek – akinek emléke bennem és sok-sok tanítványában örökké élni fog!