Elmagyarázó - A kiskert eladása legegyszerűbb esetben is hónapokig tart

- Ha az eladó végre vevőt talál a telkére, ugyanazt a procedúrát kell lefolytatnia, mintha szántóföldet adna el, mert a törvény szerint minden, földművelésre alkalmas terület – szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő és fásított terület vagy tanya – földjogi szempontból termőföldnek számít, s ez alól a zártkert sem kivétel.

- Biztonsági okmányon kell megkötni az adásvételi szerződést. A kontraktust 8 napon belül el kell küldeni az illetékes jegyzőhöz, aki kifüggeszti azt (hacsak nem közeli hozzátartozó a tulajdonszerző, mert ebben az esetben egyszerűbb az eljárás).

- Az elővásárlásra jogosultaknak 60 nap áll rendelkezésükre, hogy éljenek e jogukkal. Ha egyikük sem teszi ezt, további, nagyjából 90 napot kell várni, mire a szerződést jóváhagyó záradékot az illetékes megyei földhivatal megadja. Ezzel már kérhető a vásárló tulajdoni jogának bejegyzése az illetékes járási földhivatalnál.

- Az eladónak azzal is számolnia kell, hogy a vételárat nem fogja a majd’ féléves eljárás lejárta előtt kézhez kapni. A vevő a végső határozat kézhezvétele előtt nem fog fizetni – hiszen ha a hatóság úgy dönt, hogy a szerződés nem az eredeti vevővel, hanem valamelyik elővásárlásra jogosulttal jöhet létre, akkor fölöslegesen adta át a pénzt.

- A Vidékfejlesztési Minisztérium becslése szerint mintegy 200 ezer hektárnyi, 700–800 négyzetméteres parcellákra szabott zártkert van az országban. Átlagosan minden huszadikra ki van téve az „Eladó tábla” – várhatóan egy ideig ritkábban fognak lekerülni e feliratok.