Felhőkben támadnak

Ám a tripszek itt élnek közöttünk már évmilliók óta, bár kevéssé veszünk tudomást róluk. Pedig legalább olyan veszélyesek, mint a tetvek, kabócák, poloskák: nedvet szívogatva vírusokat, baktériumokat terjesztenek a növények között. Tehát a fehér rovarfelhő nem volt véletlen körülöttem: a hazai körülmények között őshonos dohánytripsz még a fagyos hónapokban is áttelel, míg a behurcolt nyugati virágtripsz nem bírja a nagy mínuszokat. Az idén azonban az utóbbiak számát sem nagyon gyérítette a langymeleg tél. Ivarosan és szűznemzéssel egyaránt szaporodnak – évente 8-10 nemzedékük van –, petéiket a növényi szövetbe rakják. A lárvák több vedlés után a talajba fúrják magukat, itt növesztenek szárnyat, s ekkor már repkedhetnek egyik növényről a másikra.

Mert több növényen is táplálkoznak, legyen az gyom, kultúrvagy dísznövény. Meglegyezve akár több száz is felreppenhet a levél fonákrészéről – legyen szó káposztafélékről, uborkáról, babról, paprikáról, hagymáról, de még dohányról is.

Dísznövényeinket is kedvelik, így a rózsa, szegfű, gerbera sincs tőle biztonságban. Milyen kárt okoz? A lárva a növényi szövetben táplálkozik, aztán repkedve szívogat. A növényen 1-2 milliméteres kis szívásnyomok alakulnak ki, ezek akár parásodhatnak is. Bajt mégis inkább a különféle növényi vírusok, baktériumok és gombaspórák áthurcolásával, terjesztésével okoznak.

Sokan nem is védekeznek ellenük, mások pedig hiába. A minap a krumplibogarak ellen felhasznált egyik szernél figyeltem fel rá, hogy míg a burgonyabogár és a tetvek ellen 10 liter vízhez 1,5-2 grammnyi port ajánl a gyártó, a tripszek ellen 20 grammot, vagyis tízszeres dózist! S valóban, a megszokott permetlével lefújva a tripszek felreppennek a növényekről, majd néhány perc múlva visszahúzódnak a levelek fonákjára, s alig néhány egyedet találunk csak elpusztulva a földön.