Már nem visz mindent az özvegy!

DÖNT A DÁTUM
Ha valaki végrendelet nélkül, 2014. március 15-e után hal meg, az örököseire az új Ptk. vonatkozik. Ha készült végrendelet, annak kelte számít. Vagyis, ha az okirat még a régi Ptk. hatálya alatt született, akkor aszerint is fog életbe lépni.

TERHEKKEL SÚJTOTT ÖRÖKSÉGEK
Ebben a válságos világban a hagyatékok egyre nagyobb részét terheli tartozás – ez a tendencia dr. Molnár Judit közjegyzői praxisában 1997-től napjainkig. Nem ritka, hogy valaki olyan ingatlant kap jussként, amelyen tekintélyes közüzemi vagy banki tartozás van, vagy a kocsi felét sem éri a vele együtt megörökölt devizahitelnek. Márpedig aki örököl, az adósságot és vagyont egyaránt örököl, ezt nem lehet különválasztani. Az örökösöknek olykor érdemes mérlegelni és elgondolkodni azon, hogy egyáltalán akarnak-e örökölni. A régi és az új Ptk. is lehetőséget ad arra, hogy visszakozzanak: az örökségről való lemondás az örökhagyó halála előtt történik, az örökség visszautasítása a haláleset után. A magyar állam nem utasíthatja vissza a hagyatékot. Ha az örökösök elfogadják a hagyatékot, azt a fennálló terhekkel együtt szerzik meg. Ám csakis a hagyaték erejéig (értékéig) tartoznak felelősséggel a tartozásokért, azaz a hitelezők nem követelhetik tőlük, hogy saját, korábban megszerzett vagyonukból rendezzék a számlát.

A törvény szerint a következő sorrendben kell kiegyenlíteni a tartozásokat: az örökhagyó illő eltemettetésével kapcsolatos költségek, a hagyaték megszerzésével kapcsolatos költségek, örökhagyó tartozásai, köteles részen alapuló kötelezettségek, hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek.

Akár az örökös, akár az állam rendezi a számlákat, ha a hagyaték értékéből már nem futja mindenre, akkor a pórul járt jogosult kénytelen lenyelni a békát és veszteségként leírni…

KIT MENNYIRE HÚZ AZ ILLETÉK?
Az illetéktörvény az egyenes ági rokonoknak és a túlélő házastársnak kedvez: ők illetékmentesen örökölnek mindent. Az ezen a körön kívül eső örökösök a lakóingatlan után 9 százalék illetéket fizetnek. Minden egyéb vagyontárgy megszerzése esetén az úgynevezett tiszta érték 18 százaléka az öröklési illeték. A tiszta érték azt jelenti, hogy a vagyon forgalmi értékéből levonják a hagyatékot terhelő tartozást, egyéb terheket, és ebből számítják a 18 százalékos illetéket. Termőföld öröklésekor jelentős kedvezmény jár abban az esetben, ha az örökös családi gazdálkodó: 4,5 százalékos illetéket kell fizetnie.

MENNYIT ÉR AZ ÉLETTÁRS?
Aki élettársi kapcsolatban él, mindenképpen végrendelkezzen, ha biztosítani szeretné párja öröklését, és nem akarja lehetetlen helyzetbe hozni a családdal való osztozkodás során – tanácsolja nyomatékosan dr. Molnár Judit. Bár a közjegyzőknél lehet kérni az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vételét, de ez az öröklés során semmiféle pluszjogosítványt nem jelent a túlélő fél számára. A kiindulási alap ugyanis az, hogy az élettársak nem örökölnek egymás után. Ugyanakkor az ember igazságérzete gyakran tiltakozik, amikor például az elhunyt gyermekei könyörtelenül utcára teszik azt a nőt, akivel édesapjuk az otthonában több évtizeden keresztül békésen együtt élt…

HA NINCS GYEREK, BELÉPNEK A KÉPLETBE A SZÜLŐK IS
A régi Ptk. szerint csak akkor örökölhettek a szülők, ha az elhunytnak nem volt se leszármazója (gyereke, unokája), se túlélő házastársa. Ha az örökhagyónak nem volt leszármazója, de házasságban élt, akkor mindent vitt az özvegy.

Az új Ptk. alapján ha még élnek az elhunyt szülei, akkor ők is örökölnek az özveggyel megosztva. Ez esetben nincs haszonélvezeti jog, merthogy a közös lakás és a berendezési tárgyak tulajdonjoga az özvegyet illeti. Az ezen kívüli hagyaték, például a nyaraló tulajdonjoga egyenlő arányban megoszlik az özvegy és a szülőpár között – azaz 50 százalék az özvegyé, 25-25 pedig a szülőké. Ha csak az egyik szülő él, akkor a halott 25 százalékán osztozik az özvegy és az élő szülő – vagyis ilyenkor (50+12,5) 62,5 és (25+12,5) 37,5 az öröklési arány. A törvényalkotók a szülők felé tett gesztussal a természet okozta csorbát próbálták helyrehozni: gyermekük halálával öregkorukban már nem számíthatnak a támogatására…

TÚL SOKBA KERÜLT AZ ÚJ FRIGY
A régi Ptk. szerint ha az elhunytnak voltak leszármazói (gyerek, unoka), akkor a hagyaték tulajdonjogát ők örökölték. Olyan arányban, ahányan voltak: három gyerek esetén háromfelé kellett osztani a vagyont. A túlélő férjet/feleséget az elhunyt házastársa után úgynevezett özvegyi haszonélvezeti jog illette meg. Ez a teljes hagyatékra vonatkozott, vagyis hiába örököltek a gyerekek, az özvegy hozzájárulása nélkül az örökségből semmit nem lehetett használni, bérbe adni vagy eladni. Szép számban indítottak pert az örökösök azért, hogy az özvegy haszonélvezeti jogának korlátozását kérjék a bíróságtól: például míg az özvegy sokszobás házban egyedül élt vagy több üzlet hasznát élvezte, ők albérletben nyomorogtak. Az özvegyi haszonélvezeti jog – ahogy az elnevezés is árulkodik – csupán az özvegység idejére szólt, azaz új házasságkötéssel megszűnt. Nem véletlenül szaporodtak meg az élettársi kapcsolatok az idősebbek körében is, hiszen egy új frigy oltárán fel kellett volna áldozniuk az özvegyi nyugdíjukat, és akár még a lakásból is ki kellett volna költözniük.

Az új Ptk. alapján a túlélő férj/feleség csak az elhunyt házastárssal közösen használt lakás, valamint a berendezési-felszerelési tárgyak haszonélvezeti jogát örökli, ám azt élete végéig – ezért hívják holtig tartó haszonélvezeti jognak. A változás biztonságot ad az özvegynek, hogy így nem kényszerül környezetváltozásra, még akkor sem, ha új házasságot köt. Viszont a többi vagyontárgyra – autó, nyaraló, betétkönyv, hajó stb. – az özvegy nem kap haszonélvezeti jogot, hanem egy „gyermekrésznyit” örököl. Például ha három gyerek van, akkor négyfelé kell osztani ezt a vagyonrészt: egynegyed az özvegyé, egynegyed-egynegyed a gyerekeké. Ez az újdonság kedvez a leszármazóknak, hiszen így rögtön hozzájutnak az örökségük egy részéhez. Viszont faramuci helyzeteket is szülhet a jövőben: például a férj a második házassága idején hal el, lakását az első házasságából született gyerek örökli (merthogy a másodikban nem született gyerek), a vele egykorú mostohaanyja holtig tartó haszonélvezeti jogával, aki akár többször is újra férjhez mehet és túlélheti kortárs mostohagyermekét…

SZÁM SZERINT
Házasság. A népszámlálási adatok szerint 2011-ben 1 millió 772 ezer házaspár élt hazánkban. A házasságban élő családok hányada a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, meghaladta a 70 százalékot. A házaspáros családok száma jelentős mértékben, 17 százalékkal csökkent az előző népszámláláshoz képest.

Élettársi kapcsolat. Egyre inkább teret hódítanak az élettársi kapcsolatok, 2011-re 49 százalékkal emelkedett a számuk 2001-hez képest. Minden ötödik párkapcsolatban házasságkötés nélkül éltek együtt; ezek száma megközelítette a 405 ezret. Ezt az együttélési formát a leggyakrabban Komárom-Esztergom megyében választották. Míg korábban az élettársi kapcsolat elsősorban az elváltak és özvegyek körében volt gyakori, manapság a nőtlen, hajadon családi állapotúak esetében a legnépszerűbb.

(AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE:
Szijjártó Gabriella)