Mi ez a fújó-hortyogó hang? Kísértet a toronyban?

Napjaink helyreállított templomtornyai már nem nyújtanak menedéket, mert – főként a galambok miatt – úgy lezárják, hogy azokkal együtt a baglyok sem juthatnak be. Így jobbára csak a hodályok és a tanyák padlása marad otthonul, illetve költőhelyül – lévén, hogy a gyöngybagoly kizárólag az emberlakta települések lakója. Igazi kozmopolita; az Antarktiszt kivéve minden földrészen jelen van. Testhossza 35, szárnyainak fesztávolsága 90 centi, átlagos súlya alig több negyed kilónál.

Arca jellegzetes szív alakú, amit a világos pehelytollak még inkább kiemelnek, szemei sötétek. Testének tollazata selymesen lágy, finoman gyöngyözött, röpte ezért is teljesen nesztelen (ami nagy előnyt jelent a zsákmányszerzésben). Mint a baglyok általában, a gyöngybagoly is a fülével vadászik: kitűnő hallásával beméri a fűben mozgó rágcsálót, s a sötétben, hangtalanul lecsap rá, így annak esélye sincs a menekülésre. A zsákmányt – minthogy a többi bagolyhoz hasonlóan nincs begye – egészben kénytelen lenyelni.

De mivel gyomornedvei a szőrt és a csontokat nem emésztik meg, azok köpetekbe ágyazódnak, s ezeket kiöklendezi. Schmidt Egon neves természetírónk kutatásaiból tudjuk, hogy zsákmányállatainak repertoárja igen gazdag: az egeret, cickányt, mezei pockot éppúgy megtaláljuk benne, mint a hörcsögöt, denevért, sőt esetenként az ásóbékát is.

A gyöngybagoly nálunk márciustól októberig költ. A tavaszi fészekalj öt-hat, míg a kora őszi hét-tíz tojásból áll – ez utóbbi a jóval bőségesebb zsákmánykínálattal függ össze. Fészket nem épít, tojásait gyakran csak a puszta aljzatra vagy törmelékre rakja. A fészekaljat a tojó üli, miközben a párja példás gondoskodással etet. A fiókák közül – főleg táplálékszegény időszakban – csak kevés éri meg a felnőttkort, mert éhen pusztul, míg a nagy havazásokkal párosuló, hosszú, hideg telek a felnőtt madarakat gyérítik. Hazai állományát 1000-1500 párra teszik madarászaink, ami csökkenést mutat. Nem csoda hát, ha fokozottan védett: eszmei értéke 100 ezer forint.