Nehezebben adjuk a gyerekeinket

Nehezebben adják bölcsődébe gyermeküket a magyar édesanyák más országok szülőihez képest. Mélyen gyökeredzik bennük, hogy jó lenne három évig otthon maradni a kicsivel.

Ezért is fontos, hogy napjaink bölcsődéje gyermek- és családcentrikus, a famíliák igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézmény legyen. Színesedett az ellátórendszer, így például családi napközit is választhatnak a szülők – mondta az egri országos szakmai rendezvényen Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke. Korábban csökkent, de most ismét növekedőben a bölcsődei férőhelyek száma. Az év végére 38 500 hely várja majd a kicsiket az ország mintegy 720 intézményében. Egerben például 3 bölcsőde újulhat meg csaknem 350 millió forintból, s csaknem háromszáz gyermeket fogadhatnak.

A bölcsődében dolgozókat már nem gondozónőnek, hanem kisgyermeknevelőnek hívják. Ez növeli a szakma presztízsét, de önmagában kevés, a fizetések pedig a szociális életpályamodell ígéretei ellenére nem túl vonzóak. A fiatalok közül sokan azért hagyják ott a pályát, mert a minimálbér körüli összegből nem tudnak egzisztenciát teremteni. „Hacsak egy gazdag férj nem akad horogra” – mondták viccelődve. Ennek ellenére nem sírják vissza a szakma „őskorát”: az 1800-as évek közepén, amikor az első hazai bölcsődék megnyíltak, a dolgozók amellett, hogy a gyerekekre ügyeltek, maguk mostak és főztek. Az anyákat kötelezték, hogy délben bejöjjenek, hogy megszoptassák a kicsiket.

Manapság inkább az a jellemző, hogy a bölcsődében az óvodai „fejlesztő” szemlélet kezd meghonosodni. Sőt gyakran a szülők merő jó szándékból szorgalmazzák, hogy már a legkisebbek különböző foglalkozásokon vegyenek részt. Holott hároméves kor alatt még a szabad, önkéntes játékon van a hangsúly, nem pedig a foglalkoztatáson, s főleg nem a teljesítményen – hívták fel a figyelmet a szakemberek. Ezzel együtt már a vidéki intézmények is színes kínálattal állnak elő: akad, ahová kutyás terápia, babamasszázs és zenei program csalogat.

Akár már a féléves csecsemőt is beírathatjuk a bölcsődébe, de erre ma ritkán kerül sor. A gyed extra azonban azzal járhat, hogy az egyéves korúak sorra kerülhetnek közösségbe, mert az anya „lélekszakadva” siet vissza dolgozni. Vajon jót tesz ez a kicsiknek? – kérdeztük Oláh Ferencné kisgyermeknevelőt, aki miniszteri kitüntetést vehetett át az egri rendezvényen.

– Ha nem feltétlenül szükséges munkába állnia az anyának, akkor a bölcsődébe íratással célszerű megvárni a kétéves kort. Ekkor ugyanis a mai gyermekek már elég önállóak, és igénylik is a közösséget – szólt a jó tanács.