Akarom? Vagy mégsem? Mit tanácsol a képességfejlesztő terapeuta?

Mindennap döntünk valamiben, hiszen a választásunk egy-egy helyzetre történő reagálás. Elhatározásainkat tudatos és tudattalan összetevők egyaránt befolyásolják.

Tudatos tényezőnek számít például, hogy milyen információkkal rendelkezünk, mennyire vagyunk tisztában a jövőbeni hatásokkal. Minél több energiát fektetünk az utánajárásba, annál inkább megalapozottnak érezhetjük a döntésünket (például a lakásvásárlásnál rengeteg felvilágosítást gyűjthetünk be előzetesen). A tudattalan tényezők pedig a szüleinktől tanult minták, múltbéli tapasztalataink. Ilyen például, hogy „hallottam egy történetet, a szomszéd mennyire megjárta a házvétellel”. Ez máris megfontoltabbá tesz bennünket. Vagy: „azt tanultam otthon, döntést csak úgy szabad hozni, ha legalább négy-öt lehetőséget felvázolunk és körüljárunk” – elemzi elhatározásaink gyökereit Gál Attila képességfejlesztő terapeuta.

Sokan azért döntenek nehezen, mert a legkisebb energia- vagy pénzbefektetés mellett a legnagyobb hasznot szeretnék elérni. Ezért próbálnak alkudozni, árakat, minőségeket összehasonlítani: melyik a legszebb, legtartósabb, legolcsóbb. E modell a józan paraszti ésszel átgondolható dilemmák esetében hasznos: megvegyem- e az új hűtőszekrényt vagy inkább megjavíttassam a régit? Vásároljak- e lakást vagy olcsóbb, ha bérelek egyet? Mindez könnyedén kiszámolható. Ám ilyenkor is működnek a tudattalan minták, hiszen – például a lakáshitelek kapcsán – sokan belemennek olyan ügyletekbe, amelyeknek nem mérik fel a hosszú távú következményeit. Ennek a modellnek pedig nagy hátránya, hogy a pillanatnyi haszonért feláldozzuk a későbbiekben érvényesülő előnyöket – részletezi szakértőnk.

Hogy ki mennyire határozottan vagy bizonytalanul dönt, azt a családból hozzuk. Már egészen kis korban teret kell hagyni a gyereknek az egyszerű döntésekre – mondjuk, választhasson, hogy fagyit vagy inkább csokit kér. Így korán megtanulja, hogy felelősséget kell vállalnia a döntéseiért. A kamaszkor komoly választások elé állít, mint például a továbbtanulás kérdése. Ha a gyerek helyett a szülők határozzák meg, merre tovább, akkor előfordulhat, hogy a csemete nem érzi kellemesen magát az iskolában, rosszul tanul, ami aztán az egész életére kihat. A legtöbb családban fel sem merül a gyerekekben, hogy drogot fogyasszanak, míg másutt a szülők hiába érvelnek ellene, mégis kipróbálják a tinik. A család értékrendje, az egészségről való gondolkodás erősen befolyásolja, miképpen dönt majd egyes helyzetekben a fiatal.

Vajon fejleszthető-e képességünk, hogy bátran, határozottan hozzunk döntéseket? Szakértőnk szerint mindenképpen: – Nem ritkán már harmincon túli embereket tanítanunk meg arra, hogyan kell egyről a kettőre jutni. Ha a szülők mindig mindent eldöntenek a gyerek helyett, akkor számára ez a minta: felnőttként is úgy dolgozik majd, hogy rendszeresen kikéri a kollégák véleményét. Fontos megértenünk, milyen tudattalan minták állnak a háttérben, mert csak így tudunk másként, eltérően viselkedni. Fogjunk egy papírlapot, írjuk le az előnyöket és a hátrányokat. Így könnyebben mérlegelhetünk az érvek és az ellenérvek között, biztosabban jutunk racionális döntésre – tanácsolja Gál Attila.