Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Nyakra-főre szedjük a gyógyszereket. A legtöbb pénzt a saját ámításunkra költjük, a készítmények jelentős része a kukában landol. Mindennek alapja a betegek tájékozatlansága.
Kép: gyógyszertár gyógyszer áremelés patika betegség egészség gyógyulás orvos recept széna tér 2011 09 30 Fotó: Kállai Márton
Az antibiotikumok iránti rajongásnak és a magyarok magas gyógyszerigényének történelmi okai is vannak. A rendszerváltás előtti években az orvosok jóval többször írtak fel antibiotikumokat és „erős” gyógyszereket, mint az indokolt lett volna. Ezt a betegek megszokták, s amikor a ’90-es években „beütött” a szabad háziorvos- választási rendszer, a gyógyítók között sokan akadtak, akik megadták magukat a többnyire idős páciensek kívánságának: felírták a szereket, nehogy a betegeik lecseréljék őket. Évente átlagosan több mint 50 ezer forintot költünk vénnyel vagy vénymentesen hozzáférhető gyógy- és gyógyhatású készítményre, vitaminra, étrend-kiegészítőre, homeopátiás szerre.
Dr. Ilku Lívia, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója szerint az összfogyasztásban némi visszaesés tapasztalható, miközben a vény nélkül kapható patikaszerek növelték a részesedésüket a receptköteles termékekkel szemben. Nem véletlen, hogy a gyógyszergyártók jelentős pénzeket fordítanak a hirdetésekre.
Nagy bizalommal fordulunk a különböző szerek felé, miközben szinte teljesen elhanyagoljuk a róluk való tájékozódást. A ’90-es évek felnőttjeinek sokáig kiapadhatatlan poénforrás volt az akkoriban a hirdetésekben kötelezővé tett
„A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét” figyelmeztetés – merthogy senki nem érezte úgy, hogy neki gyógyszerésze, a készítményeknek pedig mellékhatása lenne. – Ha valaki konkrét termékigénnyel megy be a patikába, akkor nagy valószínűséggel azzal a szerrel is fog kilépni – mondja Kiss Katalin, a Szinapszis piackutató cég kommunikációs igazgatója. – Bár némileg nőtt azon gyógyszerészek száma, akik tesznek fel kérdéseket, ám a vásárlók fejében úgy él, hogy nem fontos beszélgetni a gyógyszerésszel, s közben feltartani a sort.
A betegtájékoztatókat ugyan egyre többen elolvassák, de a lehetséges mellékhatások sokkal inkább érdeklik őket, mint a szedési javallat.
Pedig a vény nélküli orvosságok nem megfelelő szedése is járhat végzetes következményekkel. Meghűléskor összevásárolunk mindenféle szereket, melyek közül több is tartalmaz paracetamolt, aminek a túladagolása viszont halálos akut májelégtelenséghez is vezethet – figyelmeztetnek a gyógyszerészek.
Szintén gondot okozhatnak a felelőtlenül szedett – gyógyszernek nem minősülő – vitaminok, étrendkiegészítők és egyéb hasonló medicinák, melyeknek sokszor nincs is engedélyük.
Az öngyógyszerezés legveszélyesebb fajtája a bizonytalan eredetű készítmények szedése. A Hamisítás Elleni Testület tavalyi jelentése szerint Magyarországon még mindig csaknem 100 ezren vásároltak illegális csatornákon különféle potencianövelőket, teljesítményfokozókat, fogyasztószereket – gyakran ártalmatlannak tűnő weboldalakon, amelyek orvosi tanácsadást ajánlanak és van telefonos ügyfélszolgálatuk.
Egyszerű módszerrel kiszűrhető az illegális gyógyszerforrás: Magyarországon csak engedéllyel rendelkező patikák kereskedhetnek a neten, nevük fönt van az ÁNTSZ-OTH honlapján. Minden más helyről rendelt szer esetében nagy az esélye annak, hogy hamis termékkel van dolgunk, amelyek közül soknak eltér a hatóanyagtartalma az eredetitől.
Nehéz túllépni helytelen gyógyszerfogyasztási szokásainkon, de remélhetőleg előbb-utóbb helyreáll a fejekben a rend, s okosan gyógyszerezzük magunkat.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu