'Segítsünk egymáson!' - olvasói levelek

Emberség jeligére: „Hetvenéves özvegyasszony vagyok, sok energiával, segítőkészséggel. Szeretnék megismerkedni tőlem idősebb, egyedülálló hölggyel vagy házaspárral, közös program, segítségnyújtás, nyaralás, barátság céljából.”

A 06-20/394-2617-es telefonszámon lehet felhívni az alábbi levél küldőjét:
„Idős, beteg asszony vagyok, közel a nyolcvanhoz. Ötvennégyezer forint nyugdíjból élek, amit nagyrészt elvisznek a számlák és a gyógyszerek. Élelmiszerre is alig telik, a téli tüzelőt már végképp nem tudom megvenni. Pedig jó lenne idejében száraz fához jutni, mert a nyersfa a kályhámban nem ég el, nem melegít, csak füstöl, kormoz. Tönkrement a tetőm, több helyen beázik, cserélni kellene a léceket. A mester azt mondta, ha nagy hó lesz, leszakad. Negyvenezer forintba kerülne a javítás, de ehhez sincs pénzem. Kérem, aki segíteni tudna tűzifával és tetőléccel, vagy a megvásárlásukhoz anyagi támogatással, legyen szíves felhívni.”

A 06-70/387-3646-os telefonszámon érhető el Bács-Kiskun megyei levélírónk:
„Hetvenéves férfi vagyok, kihasználták a segítőkészségemet, jóindulatomat, emiatt nagyon nehéz helyzetbe kerültem. A csekkek már az élelemre valót is elviszik, a gyógyszereimet nem tudom kiváltani, téli tüzelőre nem is merek gondolni. Szeretnék még élni – kérem, segítsenek élelmiszerrel vagy valamennyi pénzzel, mert nem tudom, mi lesz velem.”

A 06-20/367-6893-as telefonszámon hívható a következő levél feladója:
„Hatvanöt éves kisnyugdíjas asszony vagyok, de több mint húsz évig rokkantnyugdíjas voltam. Elváltan, egyedül élek, segítségem nincs. Tizenötféle betegségem van. A legrosszabb az, amikor a szédülések, egyensúlyvesztések, néha eszméletvesztések miatt az úton elesek, és összetöröm magamat meg a szemüvegemet is. A fiatalkoromban vásárolt háztartási eszközök már mind tönkrementek, nem tudom pótolni ezeket. Használhatatlan a hűtőszekrény, a porszívó, a centrifuga, kitört az egyik ablaküvegem is. Csinálni kellene valamit a villanyvezetékkel, mert életveszélyes. Nagyon el vagyok maradva a rezsiszámlák fizetésével. A súlyos csontritkulásomat és a porckopást nem tudom kezeltetni, mert ez is igen sokba kerül. Már nagyon fáj mindenem. Az autoimmun betegségem és a kilátástalanság miatt nagyon félek. Kérem a kedves olvasótársaimat, segítsenek élelmiszerrel, esetleg némi pénzzel, hogy tüzelőt vehessek a télre, és kifizessem legalább a számláim egy részét.”