Élet-halál kérdés, de az érintettek nagy része nem tud róla

Az alkotmánybírósági döntés egy régebben aneszteziológusként dolgozó orvos beadványa alapján született, aki szerint a változtatás helyes, ám a gyakorlatban továbbra is kevesen választhatják a kegyes halált.

Ugyanis egy háromtagú bizottságnak kell eldöntenie, hogy a betegnek jogában áll-e visszautasítani a kezelést. Ha a bizottság jóváhagyja a kérést, további három napig meg kell próbálni meggyőzni a beteget arról, hogy változtassa meg a véleményét, majd újra összeül a bizottság, és meghozza végső döntését.

Hazánk kórházaiban, illetve hospice intézményeiben rengeteg gyógyíthatatlan, szenvedő beteg nem ismeri a passzív eutanázia korábbi vagy mostani változatát. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetének álláspontja szerint ez a legnagyobb gond. Egyik képviselőjük az alkotmánybírósági módosítás után az ország számos kórházától kért információt, s közülük csupán egyetlenegytől kapta azt a választ, hogy ez a gyakorlatban is létezik, évente talán három-négy alkalommal.

Homály fedi, hogy Magyarországon mindeddig hányan utasították el írásban az orvosi kezeléseket. De nem is lehet ilyen statisztikát készíteni, mert mindez valamennyi érintettnek a legbensőbb magánügye, ami csupán a kezelőorvosaira és a családjára tartozik.