Jogunk lenne rá - a betegek mégsem tolonganak

Aki az említett európai uniós irányelv közzététele után azt gondolta, hogy ezentúl kedve szerint gyógyulhat, mondjuk, egy párizsi kórházban, tévedett. Az európai pácienseknek csak egy százaléka kezelteti magát más országban, ugyanis a szabad betegáramlás nem olyan egyszerű kérdés.

Szükség szerint a magyar biztosító fedezi a külföldi gyógykezelés költségeit, s azt a betegnek nem is kell feltétlenül megelőlegeznie. Ám a tervezett külhoni gyógykezelés csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) előzetes engedélyével lehetséges. A határainkon túli kezeléseknek háromféle útja lehet, s ebből csak az egyik a szóban forgó irányelv szerinti – tudtuk meg az OEP sajtóosztályától.

MI A HÁROM LEHETŐSÉG?
- Méltányossági eljárásra akkor kerülhet sor, ha a beteg olyan ellátást igényel, amelyet a hazai társadalombiztosítás (tb) nem fogadott be. Ha a többlépcsős engedélyezés során kiderül, hogy ez orvosilag indokolt, az OEP dönt arról, finanszírozza- e a kezelést. A betegnek nem kell előre kifizetnie a beavatkozás költségét, méltányosságból a pénztár az utazási költségekhez is hozzájárulhat.

- A külföldi gyógykezelést az uniós rendeletekre hivatkozva is kérelmezheti a páciens. Ezzel abban az esetben élhet, ha a kezelést befogadta ugyan a magyar tb, de az orvosilag indokolt határidőn belül nem juthat hozzá a beteg. Itt sem a páciensnek kell előre vállalnia a költségeket, hanem az OEP-nek.

- Az európai uniós irányelv szerinti ellátást abban az esetben is engedélyezhetik, ha a kezelés a hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál elérhető ugyan, de feltételezhetően nem a kellő határidőn belül. Ebben az esetben a páciens választhat például külföldi magánkórházat is, de meg kell előlegeznie a beavatkozás költségét. Utólag azt az összeget kaphatja vissza az OEP-től, amennyibe a kezelés itthon került volna.

Megtudtuk: tavaly október óta összesen 292 hazánkfia kért európai országba gyógykezelésre szóló engedélyt és finanszírozást az OEPtől, s 232-en meg is kapták azt.

Ebből a harmadik lehetőségre, azaz az októberi EU-s irányelvre hivatkozva mindössze hárman igényeltek kezelést, de végül egyikük sem utazott, mert itthon idejében el tudták őket látni. Így történhetett meg, hogy bár erre a gyógykezelési lehetőségre az idei költségvetésében egymilliárd forintot különített el az OEP, eddig mégsem kellett ebből költeni. Van azonban, ami többe kerül, mint remélték: 150 millió forintot különítettek el a magyar betegek nem európai országokban igénybe vett sürgősségi és nem tervezett ellátására, ám ez máris kevésnek bizonyult.

A külföldön igénybe vehető, hazánkban nem elérhető egészségügyi ellátások közt találjuk például a máj- és tüdőtranszplantációt, egyes gerincműtéteket, onkológiai kezeléseket – évente átlagosan 5-600 hazai beteg gyógykezelésére költött az OEP. A tüdőátültetéseket egy bécsi klinikán végzik, a magyar egészségbiztosító alkalmanként 26 millió forintot fizet a beavatkozásért. Ezeket az operációkat jó negyedszázada szeretnék hazahozni, ezért kiváló magyar sebészek külföldön tanulták meg a műtéti technikát. Ám hogy itthon is alkalmazhassák, egyelőre csak szép tervként dédelgetik…