Kaland a jövőben

Az biztos, hogy én nem fogok így meggörnyedni. És miért tűnne el a térlátásom?! – szörnyülködik a 24 éves Zsófi, miután kipróbálta az öregségi szimulátort. Súlyos mellény a hátára, merevítő a lábára és a karjára, némi súly a csuklójára, öregségi szemüveg a fejére, bot a kezébe, hogy a valósághoz minél hívebben képzelje el, milyen fizikai állapotot remélhet 50 év múlva.

A KliniKaland elnevezésű rendezvényen kipróbálhattuk a laparoszkópos műtéthez használt számítógépes szimulátort. Ez a Hollandiában kifejlesztett oktatási eszköz első ránézésre nem tűnik túl bonyolultnak: egy 3D-s monitorból és két ollószerű karból áll, amelyekkel az epekő eltávolítása, a méhen kívüli terhesség megszakítása is elvégezhető. Jómagam egy szövet eltávolítására vállalkoztam, mely a hasfalban vert tanyát.

Figyeltem a képernyőn a mozdulataimat, s miután az „ollóimmal” néhány próbálkozásra alaposan szétroncsoltam az ép hasfalat, sikerült kirántanom az „illetéktelen” szövetet. Levontam a következtetést: a szem-agy-kéz koordinációm még fejlesztésre szorul. Inkább a részeg szemüveg felé vettem az irányt. Aki felveszi ezt az okulárét, józanul is részeg állapotba kerül. Így kell(ene) például egyenesen haladni előre. Elárulom: képtelenség.

– Hatvannégy éves vagyok, és most tudtam meg, hogy évente kellene szívultrahang-vizsgálatra mennem. Még sohasem voltam – mondja a nyugdíjas Ágnes, miközben a kezébe veszi a legmodernebb pacemakereket.

A látogatók megismerkedhettek a legújabb szemészeti operációs műszerekkel, továbbá szürkehályogszűrésen vehettek részt. Kipróbálhatták, mit észlel a hallássérült, akinek a koponyacsontjába beültetik a legmodernebb, szilikonból készült készüléket.

A magyar kutatók és fejlesztők a világ élvonalához tartoznak az orvostudomány területén is. Jelenleg csak a Semmelweis Egyetemen 300 tudományos kutatás folyik, tudtuk meg a rendezvényen.

– A tavaly megalakult Innovációs Központ segíti a kutatókat, hogyan szabadalmaztathatják és miként hasznosíthatják az ötletüket. Az egyetemnek nincs elegendő ereje a kutatások fedezésére, ezért leginkább uniós forrásokból és itthoni kutatás-fejlesztési támogatásból jutnak pénzhez a pályázók – mondta dr. Molnár Mária Judit, az egyetem tudományos rektorhelyettese.

Ez volt az első KliniKaland, de a szervezők remélik, szép lassan ugyanolyan népszerű rendezvény lesz, mint a Múzeumok vagy a Kutatók Éjszakája. Nem csupán a kaland miatt, de az egészségünk érdekében is.