Rántsunk Tanyasit!

Nemrégiben a Budavári Borfesztiválon mutatkozott be a Tanyasi csirke: azért így, nagy kezdőbetűvel, mert ez a nagyobb áruházláncokban megtalálható termék márkaneve. A kisvárdai székhelyű cég, a MasterGood szabadon tartott, ráérősen növekedő „ökocsirkéből” készült ételekkel rukkolt elő a fővárosi rendezvényen.

A Tanyasi ugyan nagyjából kétszer annyiba kerül, mint a broiler, ám valóban finomabb: a húsa izmosabb, ízesebb, nem szükséges túlfűszerezni.

– A családunk immár negyedik generációja foglalkozik baromfival. A dédnagyapám volt a Széchenyi grófok uradalmi baromfitenyésztője. A Tanyasi csirkénél arra törekedtünk, hogy ötvözzük a régi háztáji csirketartás hagyományait és a nagyüzemi minőség-ellenőrzési előírásokat. Ez nem csak a gazdag emberek eledele, hiszen egyre többen vannak, akik a minőséget részesítik előnyben a mennyiséggel szemben. Ma az ökocsirke a hazai csirkefogyasztás alig 1%-át képviseli, míg Franciaországban ez az arány már 30%-os – tudtuk meg ifjabb Bárány Lászlótól, a MasterGood ügyvezetőjétől.

Ha a mostani számokat nézzük, évente 37 millió broiler és egymillió Tanyasi csirke nevelődik a cégcsoportnál és gazdálkodó partnereiknél.

A Tanyasit hosszabb ideig tartják, csak 82 nap után vágják le, 1,5-2 kilósan. Addig pedig kizárólag növényi táplálékon élnek a csirkék, 75%-ban gabonát, főleg kukoricát kapnak – de hozamfokozót, antibiotikumot nem. Életük első négy hete után szabad tartásba kerülnek, ólanként egyhektáros, fákkal-bokrokkal tarkított területen kapirgálnak.

Aki arra vállalkozna, hogy maga nevel házilag csirkét, jól válassza meg a fajtát. A kisvárdai Tanyasi színes tollú, hosszú növekedésű fajta, sem az őshonos, sem a fehér tollú broiler nem ad ilyen minőséget – állítja ifjabb Bárány László.