Veszélyes kór vírus és baci nélkül - Fenyegetés az emberiség számára

– Alkatát tekintve milyen az átlag magyar ember?

– A felmérések szerint 160-170 centiméter magas, picit testes, a magassághoz képest nagyobb a haskörfogata, és kicsit magas a vérzsírszintje.

– Ez jót vagy rosszat jelent?

– A megállapítás csupán azt mutatja, hogy ma – figyelembe véve a táplálékok minőségét, az étkezési szokásainkat, a társadalom szerkezetét, az életritmust – ez jellemző ránk, magyarokra.

– És hogyan néz ki mindez, ha az elhízás és a túlsúly arányában nézzük?

– A magyarok 70 százaléka túlsúlyos és elhízott, mintegy 2 százaléka sovány. S már 150-200 ezerre becsüljük azok számát, akik vészesen elhízottak, ez 150–400 kilogrammot jelent. A magyarok mindössze 20-25 százaléka tartozik az egészségesnek mondható tartományba.

– Vagyis felesleges terhet cipelünk.

– Ahogyan Európa legtöbb országában vagy akár Észak-Amerikában. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az elhízás és a túlsúly együttes előfordulása a Földön 2015-re eléri a 3 milliárdot: a túlsúly 2,3 milliárd embert érint, az elhízás további 700 milliót. Mindeközben egymilliárd ember éhezik.

– Miért hízunk el?

– Több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk. Sokat eszünk, nem megfelelő időben, nem feltétlenül jó minőségű ételeket, keveset mozgunk, és keveset vagy sokat alszunk. Ha mindez stresszes életmóddal jár együtt, ráadásul más káros környezeti hatásoknak is ki vagyunk téve lakó- vagy munkahelyünkön, gondolok a levegőminőségre vagy különböző vegyi anyagokra, a szervezet védekezni kezd, és elindul a zsírszövet gyarapodása. Ezért sem mindegy, milyen életmódot választunk magunknak. A tapasztalat az, hogy aki már gyerekként elhízott, az 80 százalékban felnőttként is túlsúlyos marad. Ez pedig számos betegség előszobáját jelenti: magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, egyes daganatos betegségek, mozgásszervi, légzőrendszeri betegségek, hosszú a sor. Volt idő, amikor a dohányzást tartották az egészség egyik legfőbb ellenségének, és az embereket úgy próbálták elrettenteni, hogy rajzoltak egy dohányzó csontvázat. Ez a csontváz ma már fotelben vagy széken ül.

– Mennyit kellene mozogni ahhoz, hogy a csontváz eltűnjön?

– Az ülőmunkát végzőknél ez napi 30 perc tempós sétát jelent. A fogyáshoz napi 60 percre volna szükség. Mindennek viszont együtt kell járnia azzal is, hogy megválogatjuk, mikor, mit és mennyit eszünk. Az egyhangú étkezés ugyanis káros hosszú távon, s bár a fogyás szempontjából sokat jelent az is, ha felezzük a tányért, vagyis 500-600 kalóriával kevesebbet eszünk naponta, arra is kell törekedni, hogy minél egészségesebben étkezzünk – változatosan, zöldségeket, gyümölcsöket, sok folyadékkal.

– Rendben, mozgás és kalóriabevitel. Ha erre figyelünk, fogyunk. De ha ez ennyire egyszerű, miért nőtt ilyen hatalmasra a fogyókúrás szereket kínáló piac?

– Mert ez a fogyasztói társadalom egyik leghatalmasabb üzlete. Az egyik oldalon arra ösztökéli az embereket, hogy egyenek, vegyenek, igyanak, s aztán, amikor már elhíznak, betereli őket a lefogyasztás piacára. Pár évvel ezelőtt megpróbáltuk számba venni, hány csodás fogyást ígérő szert árulnak a piacon, és a lista már akkor is százas nagyságrendű volt.

– Az tudható, milyen arányban fogynak a szerektől az emberek?

– Száz emberből mindössze 5-10-nek sikerül megtartani a levitt testsúlyát hosszú távon, vagyis éveken át. A többiek visszanyerik a túlsúlyukat, sőt talán még meg is haladják azt – és kezdődik az ördögi körforgás. Ezért is nagy a média, a reklámok felelőssége, amikor beszámolnak ezekről a szerekről, és vásárlásra buzdítanak.

– Annak nincs felelőssége, aki haszontalan vagy az egészségre káros szereket gyárt?

– Dehogynem! Ám az élelmiszergyártók felelősségén túl meg kell említeni az ellenőrző szervekét is – mert az ígéret és az eredményesség tekintetében minden oldalról nagy hiányosságokat tapasztalunk. A káros anyagokat tartalmazó fogyókúrás szereket rendre levetetik a polcokról, de ez kevés, ha egy másik rossz kerül a helyére. Azt kellene megértetni az emberekkel, hogy csodaszerek nincsenek.

– Mégis veszik. Az tudható, mennyit költenek ilyesmire?

– Pár évvel ezelőtt végeztünk számítást erre vonatkozóan, és akkor az jött ki, hogy havi több tízezer forintot.

– Ennyire könnyű volna kihasználni a túlsúlyos emberek hiszékenységét?

– Túlságosan is. Miközben arra, aki megfelelő életmódváltással 48 éves koráig leadja súlyfeleslegét, lényegesen egészségesebb életkilátások várnak idősebb korában. Szerek nélkül. Ám az is tudható, hogy aki csak hízik, és még dohányzik is, 7-8 évvel megrövidíti az életét.

– Egy sovány ember is lehet beteg, és egy testes is egészséges. Egyetért ezzel?

– Igen. Azzal egészíteném ki, hogy azonos testtömegű emberek közül az az egészségesebb, aki többet mozog. A lényeg az, hogy ne bűntudattal éljük meg a túlsúlyunkat, és ne csak azért akarjunk fogyni, hogy karcsúbbak legyünk. A cél az egészséges élet megteremtése.