Észrevétlen gyilkos

A baj akkor kezdődik, ha a radon zárt légtérbe – bánya, pince, barlang, lakás – kerül, és ott is marad. A rádiumból radioaktív bomlás során keletkező nemesgáz hatótávolsága egy centiméternél is rövidebb, így a bőrünk megvéd attól, hogy károsítsa a szervezetünket. Ám más a helyzet akkor, ha belélegezzük. Bár döntő részben még ez sem betegítő hatású, ugyanis ahogy beszívtuk, úgy ki is fújjuk. Nem kötődik meg, hacsak nem kíséri valamilyen nagyon apró szemcse – például dohányfüst. A radon ugyanis tovább bomlik radioaktív polóniummá, amit viszont a cigarettafüst megköt és órákig a légtérben tart. Nos, ennek a belélegzése már komoly veszélyt jelenthet: ugyanis a hörgőkbe jutva vagy elpusztítják a sejteket, vagy mutálják azokat. A mutánsok pedig újabb füst vagy vegyszerek belélegzésének a hatására szaporodni kezdenek – és elindul a rák burjánzása. A radon a tüdőrák kialakulásának csaknem egytizedéért felelős.

A megoldás kézenfekvő: amellett, hogy nem dohányzunk, az olyan helyeket is kerüljük, ahol füstöt lélegeznénk be. Nagyon fontos, hogy gyakran szellőztessünk, különösen a téli időszakban, s nem árt bekapcsolni a ventilátort is. Ezáltal a légterünkben annyira felhígul a veszélyes nemesgáz, hogy az egészségünkre végképp ártalmatlan marad.