Ötezer éves üzenet

A hosszú élet gyakorlata – így fordíthatnánk le az ájurvéda szót. Azon tudós tanok összességét jelenti, melyek az egészség megőrzését, a betegségek gyógyítását, a kórokból való minél teljesebb felépülést szolgálják. A több ezer éves keleti gyógymódokat hazánkban most a nyugati orvoslás eszközeivel próbálják házasítani.

A Magyar Tudományos Akadémia kiegészítő kezelésként ismeri el a hagyományos indiai medicinát.

„A nyugati orvostudomány nem tud mit kezdeni a krónikus betegségek megelőzésével és rehabilitációjával, nem tudja a választ arra, hogyan őrizzük meg az egészségünket, míg az ötezer éves ájurvéda mindezt tartalmazza” – nyilatkozta a közelmúltban Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora abból az alkalomból, hogy az intézmény megállapodást írt alá az indiai AYUSH Akadémia vezetőivel. A cél, hogy ezt az ősi és hatékony gyakorlatot Magyarországon is elsajátíthassák az orvostanhallgatók. Debrecenben jön létre Európa első ájurvéda tanszéke. Később majd ilyen elven gyógyító intézetet is alapíthatnak a városban.

Az ájurvéda sokoldalú gyógyászati rendszer, amely magában foglalja az élelmiszer- és a gyógyszertudományt, a természettudományi kutatásokat, a filozófiát, a masszázst és a mozgásfejlesztést. Hívei életfilozófiának és -módnak tekintik, hisznek abban, hogy alkalmazásával lassíthatják az öregedést.

Az indiai felfogás szerint az emberek különféle típusokba sorolhatók, s ehhez kell igazítani a személyre szabott kezelést is. A testi, lelki, érzelmi tulajdonságok vizsgálata után állapítják meg, ki melyik csoportba tartozik. Mindenkiben túlteng a három minőség – Váta, Pitta, Kapha – valamelyike, s eszerint kerül be valamelyik testtípusba. Ehhez igazítják az ajánlott életritmust, a jótékonynak tartott étkeket, teákat, gyógynövényeket, a testhez álló sportot. Az alkati adottság arra is választ ad, ki-ki milyen betegségre hajlamos, mit ajánlatos elkerülnie.

Már Hippokratész megállapította: fontosabb tudni, milyen alkatú a beteg, mint azt, hogy mely betegségben szenved. A testtípuselmélet szerint tehát az ideges típust óvják a stressztől, a túlhajszoltságtól, rendszeres pihenést, olajos masszázst ajánlanak neki, míg a dühös, ingerlékenynek nem javasolják a kávét és az alkoholt. A tunyaságra hajlamosakat a nassolás befejezésére intik.

A méregtelenítés és a jóga szintén az áhított egyensúly megteremtését szolgálja e tradíció szerint.

Az ájurvédikus masszázs nagy hagyománnyal rendelkezik, mivel a prána, azaz az életerő áramlására hat. Nem mindegy, milyen hőmérsékletű és színű olajokkal, továbbá hogy a fejtől a talp irányába, illetve visszafelé dolgozza-e meg a testet a masszőr. Az előző esetben ugyanis az artériák, míg az utóbbiban a vénák keringését élénkíti. E masszázs elűzi a fáradtságot, véd a betegségektől, meggyorsítja a felépülést a sérülésekből, elősegíti a nyugodt alvást, de még a látást is javíthatja. Már több hazai orvos is alkalmazza a gyógyítás keleti módszereit.

A Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány csaknem két évtizede munkálkodik azon, hogy ezt az ötezer éves tudást nálunk is megismertesse, a módszereit bevezesse. Sokan azért szorgalmazták az egyetemi oktatás elindítását, mert úgy vélik: az ősi gyógyítóknak van üzenetük a mai orvosok számára is.