Sokkoló hírek a kutyatámadásokról? Butaság lenne azt állítani, hogy a kutya agresszív

Bár olykor, sőt némelykor elég gyakran lehet kutyatámadásokról hallani, magáról a kutyáról, vagyis az emberrel együtt élő négylábúról butaság azt állítani, hogy agresszív. Ha például a farkast a kutyával hasonlítjuk össze, az előbbi azért létezik még egyáltalán, mert agresszív, vagyis örök harcra ítéltetett, az utóbbi pedig azért lett az ember legjobb barátja, mert megtanulta, hogyan kell közösségben élni ott, ahol együttműködés van, s ugyan létezik rangsor, de abban nem fizikai erőszakkal lehet előre jutni, hanem bizonyos szabályok alapján. Vagyis az agresszió csökkenése elsősorban a közösségek – legyenek azok állati vagy emberi közösségek – kialakulásának köszönhető. S érdekes módon ebben elsődleges szerepe volt és van a szexualitásnak.

Család-otthonSzücs Gábor2014. 12. 10. szerda2014. 12. 10.
Sokkoló hírek a kutyatámadásokról? Butaság lenne azt állítani, hogy a kutya agresszív

Az emberi szexualitás egyik jellemzője, hogy az nem korlátozódik a nők fogamzóképes idejére.

Sokáig ezt kizárólagos emberi tulajdonságnak tekintették, de az utóbbi években kiderült, hogy az oroszlánok, de például legközelebbi rokonainknak, a csimpánzoknak egyik alfaja, a törpecsimpánz – vagy bonobó – ezt majdnem egészen úgy csinálja, mint mi. A bonobó nőstények életük nyolcvan százalékában hajlandóak a párosodásra, és a hímek ezt a lehetőséget alaposan ki is használják. Amikor a nőstények fogamzóképesek, akkor minden rábeszélés nélkül hajlandóak párosodni, azonban a fogamzóképes perióduson kívül csak akkor, ha a hímek valamiféle ajándékot, leginkább valamilyen kívánatos falatot hoznak nekik. A „legősibb mesterségnek” tehát evolúciós alapjai vannak… Ennek köszönhetően a bonobó hímek kevésbé agresszívek, a csapat szoros közösségben él.

A szexualitás eme nem utód létrehozására szolgáló funkciója valószínűleg igen fontos szerepet játszott a hímagresszivitás csökkentésében, a csapat összetartásában, a hím-nőstény párkapcsolatok kialakításában és fenntartásában, valamint a homoszexualitás és annak látens formái révén a hím-hím kooperáció kialakításában is. Biológiai szempontból tehát szexuális életet csak ritkán élünk azért, hogy gyerekeink legyenek, sokkal inkább azért, hogy párunk, társunk legyen. S az is kiderült, hogy ha valamelyik kultúra megpróbálja elfojtani a szexualitást, akkor az ebben rejlő kötődési energiák másutt törnek elő, gyakorta okozva emberi, társadalmi tragédiákat.

A kutya, bekerülve az emberi társadalomba, már ezt a megszelídült, kooperációra képes, együttműködő társadalmat kapta, kapja készen, amelyben, bár az ő szexuális aktivitása általában erősen korlátozott, de mégis, agressziómentesen, jól érzi magát. Ezzel együtt továbbra is nagyon ajánlom az ivartalanítást, hiszen az ő génjeik is hordozzák, legalább a szexuális élet emlékét…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek