Csak semmi pánik! A szorongásos rosszullétről

A szorongásos rosszullétet – pánikrohamot – minden tizedik ember megtapasztalja élete folyamán. Pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha a rohamok gyakran, havonta legalább négyszer ismétlődnek.

Család-otthon(p. e.)2015. 01. 14. szerda2015. 01. 14.

Kép: WEARINESS, ARTWORK Model. VILLAREAL / BSIP, Fotó: VILLAREAL

WEARINESS, ARTWORK
WEARINESS, ARTWORK Model. VILLAREAL / BSIP
Fotó: VILLAREAL

E betegség a lakosság 2-4 százalékát gyötri, főként a nőket. A kór azonban ma már gyógyítható, ha a beteg idejében kér segítséget – hívja fel a figyelmet dr. Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője.

A pánikroham háromféle formában jelenhet meg: a mellkasi változat jellemzően szívpanaszokkal, a hasi pánik gyomortáji tünetekkel, míg a neurológiai típus fejfájással, szédüléssel, furcsa irrealitásérzettel jár. A pánikbetegséget akár az infarktus tüneteivel is összetéveszthetik, de a szorongás esetén a szervek épek. Ezért is érdemes orvoshoz fordulni, hogy a panasz valódi oka kiderüljön. Ha a tünetek a hétköznapi teendőiben is akadályozzák a beteget és jelentős szenvedést okoznak neki, gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás beavatkozás szükséges – mondja a tanszékvezető.

A pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia – melynek célja a hibás, káros, torz gondolkodási mintázatok felismerése és megváltoztatása – az egyik leghatékonyabb módszer, amivel az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni. A hatása hosszú távú, azaz a kezelés befejezése után is fennmarad. Így a páciens visszatérhet korábbi életviteléhez.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek