Jogi esetek: A devizahitel az apa baja, a tartásdíjat ez nem érintheti

Először nagyobb lakásra, aztán autóra is vettek fel svájcifrank-hitelt, míg el nem jött a válság, amikor az árfolyamok elszabadultak, a törlesztőrészletek meg az egekbe emelkedtek. Az apa pert indított, hogy a bíróság változtasson a tartásdíjon: ne a jövedelme húsz százalékát kelljen kifizetnie, hanem fix összeget, méghozzá húszezer forintot.

A tartásdíj mértékét elvileg akkor lehetséges megváltoztatni, ha utólag a felek körülményeiben változások álltak be. Nyilván az, hogy a jövedelem százalékában határozzák meg a tartásdíjat, eleve azt jelenti, hogy annak mértéke valamennyire automatikusan alkalmazkodik a körülmények változásaihoz. Éppen ezért szíre-szóra ezt a százalékban meghatározott mértéket nem szokás átírni. A bírósági gyakorlat szerint akkor lehet ezen variálni, ha az ezt alátámasztó ok lényeges, tartós és összefüggésben áll a jogosult szükségleteivel vagy a kötelezett teljesítőképességével.

Az apa azt mondta, hogy a teljesítőképességével támadtak súlyos bajok, miután a törlesztőrészletek elszálltak, meglehetősen csekély összeg szabad felhasználásáról rendelkezik havonta.

A bíróság viszont úgy vélte: elképzelhető, hogy a magas törlesztőrészletek miatt most nincs pénze az apának, ez viszont kizárólag az ő baja lehet, a tartásra szoruló gyerekéé nem. Ugyanis a hitelt az apa vette fel, abból a saját vagyonát gyarapította – lehet élni autó és nagyobb lakás nélkül is. Ráadásul az is az ő döntése volt, hogy svájcifrank-hitelt vett fel, amely magában hordozta az árfolyamkockázatot. Arról nem beszélve, hogy mindezt egy kétkeresős családban vállalta fel, miközben volt párja egyedül neveli közös gyereküket.

Maradt még az a kérés, hogy a százalékos meghatározásról áttérjenek-e a fix összegre. A bíróság rámutatott, hogy ez csak abban az esetben szokás, ha a kötelezett jövedelme sok forrásból származik, havonta ingadozó mértékű, vagy egyáltalán nincs letiltható jövedelem. Ráadásul főszabály szerint a tartásdíj gyerekenként a jövedelem 15–25 százaléka, az apa pedig a húszezer forintos fix összeggel csak a jövedelme 10 százalékát szánta volna tartásdíjra. Így a bíróság az apa keresetét mindkét kérdésben elutasította.