Sokfélék vagyunk - Kiket ér megkülönböztetés?

– Az új polgári törvénykönyv megkülönbözteti a „papír nélkül” együtt élőket, ők és gyermekeik hátrányt szenvednek – véli Bagyinszky Ferenc. – Akárcsak a szivárványcsaládok: az azonos nemű párok nálunk nem vehetik fel egymás nevét, közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket, nem vehetnek részt a lombikbébiprogramban, holott ezt egy egyedülállónak is engedélyezik. Nálunk stigmának számít, ha például két nő nevel egy gyermeket, a közelmúltban ezért nem vettek fel egy diákot az egyik fővárosi iskolába. A hazai szemléletet jelzi, hogy az új Alaptörvény szerint a házasság csak férfi és nő közt köttethet. A házasság fogalmát a társadalmi valósághoz kellene igazítani.

A cselekvőképességük korlátozottsága miatt gondnokság alá vett fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek helyzetére is felhívja a figyelmet a TASZ. Ők ugyanis – akár intézményben, akár családban élnek – nem köthetnek szabadon házasságot, más dönti el helyettük, hogy megtarthatják-e a megfogant gyermeket.

A társaság szakértői szerint ilyenkor nem a tiltás, a jogok elvonása a megoldás, hanem hogy a gondnokság alatt élők támogatást kapjanak a számukra legjobb döntés meghozatalához.

Gyakran szenvednek el megkülönböztetést azok a párok is, melyek egyik tagja magyar állampolgár, a másik pedig „harmadik országból” – az afrikai, ázsiai kontinensről, például Szíriából – érkezett. Bonyolítja a helyzetet, ha valaki olyan helyről jött, ahol nincs pontos anyakönyvi nyilvántartás. A menedéket kérőkkel foglalkozó civil szervezetek tapasztalatai szerint az ilyen „vegyes párokról” a hivatalok alapból feltételezik, hogy érdekből, a befogadás miatt kötnének házasságot. Így gyakran kínos faggatózásnak teszik ki őket, s nehezen hiszik el, hogy azért kelnek egybe, mert valóban szeretik egymást.