Hogyan előzhetjük meg a tragédiát? Gázos vészhelyzet

A kéményseprő kimegy a szokásos ellenőrzésre. Megállapítja, hogy életveszélyes helyzet áll fenn – elkoszolódott a kazán, hézagos a füstcső, nincs elég levegő… Kötelessége szerint erre felhívja a lakó figyelmét és értesíti a gázszolgáltatót, hogy zárja le a gázt. Teszi mindezt levélben, mert így kell tennie. Aztán múlnak a napok… Rossz esetben két-három hétbe is telhet, mire megszüntetik a vészhelyzetet, azaz kikapcsolják a gázt – figyelmeztet levélírónk, idézve a Víz-, Gáz- és Fűtésszerelők Szaklapját, s egyúttal jogszabály-változtatást sürgetve. Utánajártunk, hogyan kerülhetők el az esetleges mérgezések?

– Ha a kéményseprő-ipari közszolgáltató az élet- és vagyonvédelmet közvetlenül veszélyeztető hibát állapít meg, ezt a jogszabálynak megfelelően dokumentálja. Majd – amennyiben az földgázt használó tüzelőberendezést érint – értesíti a területileg illetékes földgázelosztót a kikapcsolásról. A gázszolgáltatónak mérlegelési joga nincs, végre kell hajtania a kéményseprő „kérését”. Az élet védelmében soron kívül tesszük meg. Ám arra, hogy a hivatalos értesítést mennyi idő után kapjuk meg, a Tigáznak nincs ráhatása – tájékoztat Száraz Gábor, a cég szóvivője. A hibás berendezés javíttatása pedig az ingatlantulajdonos feladata, ő rendeli meg az újbóli minősítést is.

– Jó tudni, hogy a kéményseprő helyben tájékoztatja a lakókat szóban és írásban is, ha vészhelyzetet okozó hibára lel. Életveszély esetén a kéményseprőnek soron kívül kell értesítenie a hatóságokat – vagyis az építésfelügyeletet, a katasztrófavédelmet, illetve adott esetben a gázszolgáltatót. A hivatalos postai levél mellett ez ma már e-mailben is megtörténhet. Így gyorsabban – akár néhány óra múlva – kiérhet a helyszínre a gázszolgáltató embere. Ám az is benne van a pakliban, hogy csak három hét múlva érkezik meg a levél a katasztrófavédelemtől… Maga a kéményseprő azért nem kapcsolhatja ki a gázkészüléket, mivel nem hatósági személy. Rögvest tudatja és aláíratja azonban a házigazdával, hogy tilos tovább használnia a veszélyes kályhát, bojlert vagy konvektort. A fogyasztó felelőssége tehát, hogy hallgat-e a figyelmeztetésre – tudjuk meg a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége elnökétől, Leikauf Tibortól. Melyek a tipikus hibák? Megeshet, hogy nem megfelelő töménységű az égéstermék elvezetője, azaz tönkrement a téglából épült kémény. Az új, hőszigetelt ablakokkal, ajtókkal felszerelt lakásokban megtörténhet, hogy visszaáramlik a káros égéstermék. A szakember aggódik a családok biztonsága miatt: a németeknél például évente négy-öt alkalommal el- lenőrzik a vegyes tüzelésű berendezéseket, nálunk ezt évi kettőről egyre ritkították.

– A szakmánk hiába veri félre a harangokat, senki sem kíváncsi a véleményünkre. Egyre több kéményseprő vállalkozás dobja be a törülközőt, mert ellehetetlenítik őket a rezsicsökkentés következményei. Egy mostani törvénymódosítás újabb változásokat hoz, s emiatt a talpon maradt cégek is tönkremehetnek. A szakma krémje hagyja ott a kéményseprőipart – véli az elnök, aki 35 éve műveli e mesterséget. A tervek szerint a kéményseprő szolgáltatást a magánszemélyeknél ősztől a katasztrófavédelem veszi át. A megmaradt vállalkozásoknak csak a közintézmények maradnának, ez pedig szerintük édeskevés. Azzal sem értenek egyet, hogy a mostani 800-1000 órás kéményseprőképzést 2-300 órásra kurtítanák. A mesterek szövetsége mellett az országos ipartestület is elutasítja a változtatásokat. Attól tartanak, hogy ezek végképp tönkretennék a hazánkban 260 éves szakmát, mely méltán szerzett magának becsületet.