Kortyokban mért egészség - Magasabb életkorban fokozott a kockázat
Egy felnőtt férfi testsúlyának 60, míg a nőkének 50-55%-a víz. Ha nem fogyasztunk eleget az éltető nedűből, jelentősen megnő a kiszáradás (dehidratáció) veszélye. Különösen igaz ez az idős emberek esetében, akik 85–99 éves kor között hatszor nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba súlyos, esetenként életveszélyes kiszáradás miatt, mint a 65–69 év közöttiek – hívja fel a figyelmet az Európai Hidratációs Intézet. Szakértők szerint napi 2-2,5 liter folyadékra van szükségünk. Ennek 20-30%-át fedezhetjük a táplálékból, a többit azonban poharazva kell magunkhoz vennünk.
A képlet egyszerű: ha kevesebbet iszunk, mint amennyit kiürítünk, a szervezetben előbb-utóbb folyadékhiányos állapot lép fel, amire először a szomjúságérzet hívja fel a figyelmet. Később olyan kellemetlen tünetek léphetnek föl, mint a szédülés, fejfájás, fáradékonyság, figyelemzavar, komolyabb esetekben izomgörcs. A tartósan dehidratált állapot súlyosabb egészségügyi problémákhoz – húgyúti fertőzéshez, szájüregi betegséghez, légzési nehézséghez, vesekőképződéshez, állandó székrekedéshez – is vezethet.
A szomjúság mellett a vizelet is jelez: minél sötétebb sárga, esetleg barnás a színe, annál nagyobb a szükség a folyadékpótlásra.
A szomjúság azonban a kor előrehaladtával egyre kevésbé megbízható jelzőrendszer: minél idősebb valaki, annál ritkábban szomjas. Sokan egyszerűen megfeledkeznek az ivásról, mások meg azért nem ügyelnek rá, mert már nehezen mozognak, kétszer is meggondolják, hogy felálljanak-e.
Kellő mennyiségű folyadékbevitel után pedig a mellékhelyiségbe is sűrűbben kell járni. Bizonyos gyógyszerek ugyancsak gátolhatják a szomjúságérzet kialakulását.
