Vándorló vérző csomók - Rejtélyes női betegség

– Nagyon elkeseredtem. Huszonhárom éves lány vagyok és felmerült az endometriózis gyanúja. Tizennégy évesen kezdtem menstruálni, teljesen fájdalommentesen, majd 17 éves korom után hónapról hónapra rosszabb lett, míg egyszer csak eljött az idő, hogy erős fájdalomcsillapító nélkül már nem bírtam átvészelni a nehéz napokat. Olyan volt, mintha ki akarnák szakítani a belső szerveimet, a lábaim annyira fájtak és zsibbadtak, hogy felállni sem tudtam, ott rogytam össze, ahol éppen voltam – osztotta meg a tapasztalatait a fiatal nő az egyik közösségi oldalon. Egy másik beteg pedig így panaszkodott: – Huszonöt éves voltam, 4 évig jártam orvostól orvosig, amire kiderült: a betegségem endometriózis. Senki nem gondolt rá, volt olyan doktor, aki azt mondta, szimulálok, pszichológushoz kell mennem.

Az endometriózis lényege, hogy a méhnyálkahártya (az endometrium) – ami normál esetben kizárólag a méhben található – kivándorol onnan, s átterjed a szervezet egyéb részeire, például a bélfalra, a hashártyára, ritka esetben a tüdőre vagy az agyba. Ezek a szövetek a menstruáció alatt megduzzadnak és véreznek olyan helyeken is, ahol nem lenne szabad, s ahonnan – a menstruációval ellentétben – nem tudnak eltávozni a szervezetből.

A betegek többségét havi rendszerességgel kínozzák a fájdalmak. A meddő nők mintegy 30-40 százaléka emiatt nem tud teherbe esni – mondta a Szabad Földnek dr. Bokor Attila, a Semmelweis Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának laparoszkópos csoportvezetője. A tünetek kezdete és a végleges diagnózis között sok idő telik el. Előfordulhat, hogy a kór maga enyhe, a tünetek azonban súlyosak, de fordítva is megesik, amikor az előrehaladott betegség nem okoz elviselhetetlen panaszokat. – Magyarországon attól fogva, hogy egy nőnél feltűnnek az endometriózisra utaló panaszok, átlagosan 4,7 év telik el, mire felismerik nála a kórt.

Egyelőre ugyanis nem létezik képalkotó eljárás vagy laboratóriumi vizsgálat, amivel hamar a betegség nyomára lehetne bukkanni. Diagnosztizálni csak műtéti úton lehetséges. Szerencsére ma már ehhez nincs szükség nyitott hasi műtétre: a klinikán úgynevezett kulcslyuksebészeti eljárással, laparoszkóppal eredünk a szökevény szövetek nyomába. Körülbelül 5 mm-es lyukakat ejtünk a páciens hasán, majd egy kamera segítségével tekintjük meg, hogy található-e odabenn bármi kóros. Ha igen, azt azonnal eltávolítjuk – magyarázza dr. Bokor Attila. Ám a műtét sem feltétlenül jelent végleges megoldást, a betegség minden második páciensnél körülbelül öt év alatt kiújul.

A hasüregben vándorló vérző csomók azért nem okoznak közvetlen életveszélyt, mert a hasüregben és a hashártyafolyadékban úgynevezett falósejtek (fagociták, makrofágok) vannak, melyek az idegen, nem oda való szöveteket, sejteket fölfalják, megsemmisítik, így a vér nagy részét is eltüntetik.

Az endometriózis önmagában jóindulatú, nem halálos betegség – nyugtat meg a nőgyógyász. A genetikai hátterét még nem sikerült felderíteni, családi halmozódása azonban megfigyelhető: elsőfokú rokonok esetében hétszeres az esély a megbetegedésre.

Megelőzésére nincs hatékony módszer. Bokor doktor arra biztatja a nőket: akiknek menstruációkor fáj a hasa, ne vegyék ezt természetesnek, forduljanak nőgyógyászhoz. Ugyanis minél hamarabb diagnosztizálják a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.