Fotónkon látható, miért nem mer kimozdulni az asszony

– Alig merek kimenni a kertünkbe, legfeljebb kora hajnalban vagy késő este, mert olyankor nem repkednek annyira a méhek. Kertészkedni, ruhákat kiteregetni alig tudunk, előfordult, hogy egy egész méhraj elől menekültem. Szeretnénk, ha nem csupán lakói, de használói is lehetnénk a házunknak – panaszolja Obreczány Zoltánné. Férjével 35 éve élnek nagybárkányi házukban, két éve keserítik meg az életüket a szomszéd méhkaptárainak lakói. Az asszony korábban nem tudta, hogy allergiás a csípésekre, igaz, nem is találkozott méhekkel. Azóta azonban – 2013 tavaszán és tavaly áprilisban is – betegállományba került a szomszédból átrepülő rovarok csípése miatt. Ha megcsípik, azonnal orvosi ügyeletre kell mennie a 20 kilométerre lévő Salgótarjánba, hogy injekciót kapjon, különben életveszélyes állapotba kerülhet. Ezért is próbálják elérni, hogy vigyék el a szomszédos kertből a tucatnál is több kaptárt. – Mi van akkor, ha nem érünk oda idejében az orvoshoz és tragédia történik? – kérdik.

A házaspár a tarthatatlan helyzet miatt kérelmet adott be az önkormányzathoz, és birtokháborítás miatt is panaszt tettek. Az érintett szomszéd azonban önkormányzati képviselő, így – összeférhetetlenség miatt – a ságújfalui jegyzőhöz került át az ügy. Az ottani önkormányzat azonban az idén márciusban arról értesítette őket, hogy a birtokvédelmi kérelmüket elutasítja. A hatósági állásfoglalás szerint ugyanis a méhészet elhelyezése megfelel a hatályos állat-egészségügyi jogszabályoknak. Olvasóink most nem tudják, hogyan tovább…

Mit is mond erről a jog? A birtokháborításról a polgári törvénykönyv is rendelkezik. A Ptk. 100. §-a kimondja: „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.” Birtokháborítás lehet a szomszédot zavaró erős zaj is. Megesett: egy zeneművésznek megtiltani ugyan nem tudták, hogy otthon gyakoroljon, ám arra kötelezték, hogy csak hétköznap és munkaidőben muzsikáljon.

Gyakori az állattartásból fakadó birtokháborítás is. Ez vonatkozhat a kellemetlen szagokra, de a méhek nem kívánatos jelenlétére is. Ám a helyzet megítélését nehezíti, hogy a méhésznek is vannak jogai a saját portáján. „Engedélyezett és szabályszerű méhészeti tevékenységtől például nem tiltható el a méhész csak azért, mert a szomszédjában csípésre allergiás egyén lakik” – tér ki éppen e kérdésre egy, a szomszédjogokról szóló jogi tájékoztató anyag is (forrás: www.parlament.hu).

– A panaszosnak kell mozgásba hozni a dolgokat, nem érdemes arra várni, hogy a méhész jobb belátásra térjen. Ha a helyi jegyző segítségével nem orvosolható a probléma, érdemes bírósághoz fordulni, és polgári peres úton keresni megoldást. Amennyiben allergológus szakorvos igazolja, hogy az illető valóban allergiás a méhcsípésre, az fontos érv lehet. Elképzelhető, hogy emiatt sikerül megszigorítani a méhtartás körülményeit – tudtuk meg Malya Péter igazságügyi méhész szakértőtől.

Hozzáértő vizsgálattal annak is utána tudnak járni, vajon valamelyik szomszéd „provokálta-e” a méheket. Ilyesminek számíthat, ha egy vízmedencében pancsoló gyerek szinte odacsalogatja a rovarokat. Máshol megesett, hogy az új építésű háznak, ami éppen útjába esett a repcetáblához tartó méhrajnak, még nem volt kerítése. A rovarok ezért alacsonyabban repültek, és beleütköztek az építkezőkbe, akiket összeszurkáltak. Az embermagasságú kerítés megelőzheti az ilyen eseteket – véli a szakértő, aki minden méhésznek azt javasolja: legyen együttérző és belátó.

Hátha így sikerül kihúzni az ügy fullánkját…