Közelít a stroke? Van, amit magunk is könnyen mérhetünk

Megtörténik olykor, hogy szabálytalanul, nem a megszokott ritmusban ver a szívünk, egy-egy pillanatra kihagy a lüktetés. Nos, ha ez rendszeressé válik, vagy azt tapasztaljuk, hogy 24 órán túl is összevissza kalimpál, fennállhat a pitvarfibrilláció veszélye. Ez az egyik leggyakoribb ritmuszavar, ami az ötszörösére növeli a stroke kockázatát – figyelmeztet Kiss Róbert Gábor professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. Kialakulásához a koszorúér-betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbaj, a dohányzás, a túlzott alkoholés koffeinfogyasztás mellett a stressz is hozzájárulhat. A pitvarfibrilláció nem okoz látványos tüneteket, így nehezen felismerhető. A betegek általában erős szívdobogásról, légszomjról számolnak be – hamar kifulladnak és gyakran a normális többszörösére is felszaladhat a pulzusuk.

Ilyenkor a szív működését szabályozó normális ritmusos elektromos ingert gyors spontán elektromos jelek váltják fel, a pitvarok remegnek, ezért nem képesek hatékonyan pumpálni a vért: egy része visszamaradhat a pitvarokban, ahol megalvadhat, s vérrög képződhet. Ez a vérrög aztán a szívüregből a véráramba jutva az agyban stroke-ot, míg más szervhez érve érelzáródást okozhat.

A stroke három fő tünete: a száj félrehúzódása, beszédzavar, féloldali végtaggyengeség – sorolja Bereczki Dániel professzor, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Az agyérkatasztrófa nem fáj, ezért hajlamosak vagyunk arra várni, hogy a tünetek maguktól elmúljanak. Szélütés esetén azonban minden egyes perc számít, hiszen a késlekedés idegsejtek millióinak, továbbá különböző agyterületek elhalásával járhat. A beteg túlélési, illetve gyógyulási esélyeit nagyban befolyásolja, milyen gyorsan kerül a kórházba. Ezért amennyiben a stroke-nak akár csak a gyanúja is felmerül, azonnal hívjunk mentőt a 104-es telefonszámon, és kérjünk sürgősségi kórházba szállítást!