Vijjogó vendégek - Füldugó sem véd az éktelen ricsaj ellen

Éjszakai bagolyvijjogás, hajnali kakaskukorékolás, reggeli rigókoncert, napközben meg kárognak a varjak, cserregnek a szarkák. Egyre közelebb bátorkodik hozzánk a madárvilág, csöppet sem félnek az emberektől. Zajos városnegyedekben raknak fészket, forgalmas utak mentén élik az életüket, és szemmel láthatóan jól érzik magukat. Csakhogy a „viselkedésük” néha elviselhetetlen. Csíkné Győri Ágnes kecskeméti olva- sónk például végső elkeseredésében fordult lapunkhoz.

– Kis híján az őrületbe kerget a bagolyvijjogás – meséli az asszony, miközben állítását hangfelvétellel „igazolja”. – A háztömb előtti park platánfáin varjak fészkelnek, s ideköltözött egy bagolypár is, valószínűleg költeni jöttek. Ötödik emeleti albérletünk ablakából pont rájuk látunk. Szünet nélkül „nyomatják” este héttől reggel hatig. Amikor rákezdik, szinte reszketek az idegességtől. Csak füldugóval tudok aludni. Semmivel nem lehet őket elijeszteni, próbálkoztam villogó biciklilámpával, tapsolással, de nem jártam eredménnyel. Napközben sincs nyugalom, olyankor a varjak produkálják magukat. S ma reggel egy fácánt láttam átsuhanni a parkban…

Természetesen a paneltömb többi lakóját is zavarja a „hangoskodás”, de ezt csak a közös képviselőnek panaszolták el. Ágnes asszony viszont levelet írt a kecskeméti polgármesteri hivatal mérnöki irodájának, kérve őket, hogy intézkedjenek a nem mindennapi ügyben. A városüzemeltetési osztály munkatársai megjelentek a helyszínen és jegyzőkönyvben rögzítették a tapasztaltakat, így például azt, hogy a fákon csak varjúfészket találtak, bagoly jelenlétére utaló nyomokat nem. Kasza Gábor csoportvezető aláírásával elkészült a végzés: a hatályos jogszabályok és a természetvédelmi hatóság előírásai szerint fognak eljárni. Megkérdeztük, hogy ez mit jelent.

– Mivel a varjú fokozottan védett, a hivatal a természetvédelmi hatóság eljárását kezdeményezi, s az engedély birtokában, a fészkelési időszakot követően a fészket eltávolítja, a fát megnyesi – tájékoztatott bennünket Takács Valentina, a kecskeméti városháza kommunikációs vezetője. – Ez késő ősszel, tél elején lehetséges. A Széchenyi-városban a varjak jelenléte évek óta visszatérő probléma. Különböző módszerekkel próbálkozunk, ezek egyike, hogy a madarak által kedvelt fára riasztót helyeztetünk el. Az eddig megtett hivatali intézkedések hatékonynak bizonyultak: korábban hat problémás helyszín akadt, jelenleg csak erről az egyről van tudomásunk. A konkrét esetben várjuk a természetvédelmi hatóság állásfoglalását, s annak megfelelően intézkedhetnek a munkatársak.

Amíg az engedély megérkezik és a károgók sorsa végleg elrendeződik, nézzük a bagolyproblémát, mert arra vonatkozóan az önkormányzat semmiféle megoldással nem állt elő. Csíkné Győri Ágnes türelme mármár végleg elfogyott, amikor egyik este felcsillant számára a remény: mintha elhallgattak volna a hívatlan vendégek. A baglyok lélektanáról a biológus szakembertől érdeklődtünk.

– Ha nem is túl gyakran, de a nyugodt környezet és a táplálékbőség reményében időről időre megjelennek a városokban a különleges madarak, köztük a baglyok is – mondja Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője. – Itt valószínűleg erdei füles bagolyról lehet szó, elhagyott varjú- vagy szarkafészekben szoktak költeni. Amíg a fióka nem képes repülni, addig vijjogással, visítással hívja fel magára szülei figyelmét, hová is kell vinniük a táplálékot. Mikor pedig röpképessé válik, a családjával együtt elhagyja a várost. Ezt a néhány hetet kell átvészelnie annak, akit zavar az effajta vendégeskedés.