Csak árvíz ne jöjjön!

Röviden arról van szó, hogy a 55 ezer embert érintő 470 hektáros Csillaghegyiöblözet védműrendszere nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, hiszen azt 1954-ben csak ideiglenesen építették ki a Királyok útja–Nánási út nyomvonalán. Az innentől a folyóig elterülő 70 hektáros terület korábban lakóövezetként, ma üdülőterületként szerepel, ezért is épültek oda családi házak, nyaralók, szállodák, vendéglők. Jelenleg immár 61 éve védtelen az árvizektől a hosszan elnyúló földsáv. Ezzel leértékelődtek az ingatlanok, arról nem is beszélve, hogy árvíz esetén a gátrendszer hiányában veszélybe kerülnek az épületek és az ott élők, akik maguk is cipelik a homokzsákokat vészhelyzet idején. Mindent figyelembe véve tehát a mobil gát lenne a legszerencsésebb megoldás.

Ennek megépítését tűzte zászlajára a Római-partért Egyesület, melynek legutóbbi rendezvényén Búzás Győző elnök felhívta a figyelmet: amennyiben a jelenlegi védműrendszer átszakadna, az úgynevezett mentesített ártéren élő lakosságot érintő károkat csak nagyon kis részben térítené meg a biztosító. Erről bővebben Gere László, a Gerna Független Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője beszélt a jelenlévőknek. Természeti katasztrófák esetében kétféle módon rendezhetők a károk: tartalékképzéssel vagy viszontbiztosítással. Az elsőre vonatkozóan tudni kell, hogy a magyarországi biztosítók káringadozási tartaléka az előző évek káringadozásának mértékében tölthető fel. Vagyis, ha nem voltak jelentősebb katasztrófák, nem lesz nagyobb a tartalék összege sem. Ami pedig a viszontbiztosítást illeti: a magyar biztosítók 30 milliárd forint körüli katasztrófalimittel rendelkeznek, maximum ennyi pénzt lehet kifizetni az azonos időben és azonos okból keletkezett kárra. Ha az összkár ennél több, akkor azt a 30 milliárddal arányosan kell szerződésenként rendezni. Egy 60 milliárdos kár esetében 50 százalékos, 120 milliárdnál pedig már csupán 25 százalékos térítés jut egy-egy ügyfélnek.

A szakember becslése szerint a nem megfelelő árvízi védelem okozta katasztrófa bekövetkeztekor a kár csak a Római-parton elérheti a 100–300 milliárd forintot. Mivel a katasztrófalimit az egész ország területére vonatkozik, nem nehéz elképzelni, hogy a Duna teljes hazai szakaszán összesen milyen mértékű lehet a kárigény: egyszerre sok százmilliárdra is rúghat a jogos követelés. Erre a káringadozási tartalék nyilván nem lenne elegendő, és a viszontbiztosítási limit 30 milliárdja is kevésnek bizonyulna.

Számos kérdést vetnek még fel a Római-parti árvízvédelem hiányosságai. Biztosítás szempontjából az is az ott élőket sújtja, hogy az immáron 61 éve nem védett üdülőövezetben korábban épült házakra nem kötnek biztosítást a társaságok. Hasonló esetek az ország bármely folyója mentén tapasztalhatóak. Aki nem akar onnan elköltözni, imádkozhat: csak árvíz ne jöjjön!