Bejárónőm, a robot

Működik már olyan japán szálloda, ahol robotok látják el a vendégeket – egyikük éppenséggel egy angolul beszélő dinoszaurusz. Jószerivel csak azért tartanak emberi alkalmazottakat, nehogy valaki ellopja a robotokat. Némely brit áruházban kísérletképpen robotok számolgatják a fogasokon lógó ruhákat, végzik a leltározás lélekölő feladatát. Otthonunkban a porszívózás terhét már most ügyes szerkezetek próbálják levenni a vállunkról: e gépek jönnek-mennek a szobákban, még a sarkokból is kitisztítják a porcicákat. Vajon konkurenciát jelentenek-e számunkra az „önjáró” gépek?

– Öt évre előre is nehéz megbecsülni, melyik a legvalószínűbb forgatókönyv, ami bekövetkezik, arról pedig, hogy mi lesz húsz év múlva, csupán jóslásokba bocsátkozhatunk. Dél-Korea már korábban bejelentette, hogy 2020 körül minden háztartást robot tart majd rendben. Nem lepődnék meg, ha öt év múlva az elöregedő Japánban robotok segítenék az idősek gondozását – magyarázza Kömlődi Ferenc jövőkutató. Ami jó hír: nem látja fenyegetőnek a jövőt. Azt sem tartja károsnak, hogy manapság szinte létezni sem tudunk a különféle fifikás kütyük – számítógépek, okostelefonok – nélkül, sőt ezeket már önmagunk meghosszabbításának érezzük. Szerinte a számítógépek azért is hasznosak, mert megszabadítják az emberi agyat a fölösleges adatok tárolásától.

– Lássunk-e riválist vagy ellenséget a robotokban?

– Ez a megközelítés a hollywoodi filmek világát idézi. Igazából az emberi szándék lehet veszélyes, ami a mesterséges intelligencia mögött áll – véli a kutató. – A robotok elsősorban a veszélyes, nehéz, illetve a mechanikus munkát veszik le az ember válláról. A fukusimai atomkatasztrófa helyszínén például távolról irányítható, skorpióra emlékeztető robotok munkálkodnak olyan helyeken, ahová a sugárveszély miatt az ember nem merészkedhet, de az űrkutatásban is hasznot hajtanak.

Ennél hétköznapibb szerepet is kaphatnak a gépek: a gyerekek számára intelligens „játszótársak” lehetnek, főleg, ha az érzelmi visszajelzést is megtanulják. Az idősgondozásban ugyancsak nagy feladat vár rájuk: a robot riaszt, ha a beteg rosszul van, ellátja őt, s még arra is figyelmezteti, hogy vegye be a gyógyszerét. Számíthatunk persze rá, hogy bizonyos szakmák feleslegessé válnak a mesterséges intelligencia térhódításával. Az esztergályosokat is zavarba hozhatja, ha a 3D-nyomtatás elterjed.

– A robotika fejlődésének leginkább a képzetlen rétegek lesznek a kárvallottjai. Tömegek kényszerülhetnek rá, hogy új szakmát tanuljanak. Volt már hasonló a történelemben: miután feltalálták a gőzgépet, sok munkás vesztette el az állását. Persze a gépek mindenkor a fejlődést szolgálják. Olyan jövő is kibontakozhat, amely kedvez a vállalkozó szellemnek, az önellátásnak, a környezettudatosságnak – mondja a kutató.

Kömlődi Ferenc sem lát kristálygömbbel a jövőbe, ám az írói fantáziája szabadon szárnyal. Most épp olyan regényen dolgozik, amely 2031-ben játszódik a Budapest– Szingapúr–Jakarta tengelyen – de hogy mi történik benne, nem árulja el, az egyelőre a jövő zenéje…