Generációk sorsa a tét

– Nehéz véleményt formálni anélkül, hogy tudnánk, pontosan mit szándékozik tenni a kormány. Mi történik a szerkezetváltó iskolákkal? Az alsó vagy a felső tagozat oktatási idejét növelnék-e meg? Mekkora hatással lesz mindez a középfokú oktatás hosszára és tartalmára, a pedagóguslétszámra? Milyen finanszírozási következményekkel jár az átalakítás? – foglalja össze a felvetéseket Radó Péter oktatáskutató.

Az iskolareform egyik célja a lemaradó, leszakadó gyerekek felzárkóztatása lenne. A negyedik osztályig lényegében eldől, hogy a kisdiáknak lesz-e esélye bejutni egy gimnáziumba, vagy szakiskolába kerül, ahol tovább mélyül a tudásbeli különbség. Az oktatáskutató szerint valóban hasznos lehet egy felzárkóztató évfolyamot beiktatni az általános iskolában, mégpedig úgy, hogy az csökkentse „az eltérő családi hátterű gyerekek között kialakuló teljesítményszakadékot”.

– A szerkezeti beavatkozásnak azonban önmagában nincs ilyen hatása. Ha megnézzük az utóbbi 20-25 év sikeres reformjait – mondjuk Németország, Észtország, Lengyelország példáján –, ott szintén megnyújtották az alapfokú oktatás hosszát a felzárkóztatás érdekében. Ám ez minden esetben összekapcsolódott az intézményi autonómia megerősödésével, a tantervi szabályozás helyett pedig elkezdtek kimeneti követelményekkel, vagyis a hatodik és a kilencedik évolyam után vizsgákkal szabályozni. Magyarországon amellett, hogy a hátrányos helyzetű tanulók létszáma rendkívül magas, a fejlett országokhoz képest alacsony a kiemelkedően teljesítők aránya. A külföldi iskolareformok nem csak a lemaradó gyerekek számára kedvezőek: ahol a hátrányos helyzetű diákokat sikerrel oktatják, a jobb képességűek is magasabbra szárnyalnak. A jó iskola tehát minden tanulónak jó – magyarázza a szakértő.

A nyolcosztályos rendszerben szinte lehetetlen a felgyülemlett, megtaníthatatlan mennyiségű ismeretet elsajátíttatni a diákokkal. Nincsenek rögzítve a minimális teljesítménykövetelmények, vagyis, ha valaki elvégzi a nyolc általánost, a bizonyítvány nem feltétlenül tanúsít valós tudást, csupán azt igazolja, hogy a gyerek sokat ült az iskolapadban. A kilencosztályos általános iskola ténylegesen megalapozhatná a valódi teljesítményjavulást. Ennek egyik feltétele azonban, hogy az állami szabályozás helyett visszaállítsák az iskolai autonómiát. Az oktatás minősége ugyanis csak abban az esetben garantálható, ha az iskola saját maga tesz erőfeszítéseket munkájának fejlesztésére. Sarkalatos kérdés a finanszírozás is. A közoktatás jelenleg oly drámai mértékben alulfinanszírozott, hogy nem engedhet meg magának plusz fejlesztő foglalkozásokat, melyek a kiugróan tehetséges vagy a lemaradó tanulók sikeres fejlesztéséhez szükségesek. A változtatás továbbá számos területet érintene, az új tantermek építésétől egészen a pedagóguslétszámig. Amíg az államkasszából nem jut több pénz az oktatásra, addig iskolareformokról sem érdemes beszélni – érvel a szakértő.

Az iskolamenedzselés jogát vissza kellene adni a tantestületeknek, az igazgatóknak. Amíg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) kívülről irányítja az iskolákat, miképpen kérhetnénk számon az igazgatótól, hogy milyenek a tanárai, ha nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat? Amíg nincs iskolai autonómia, addig elvárásokat sem lehet támasztani az intézményekkel szemben. Ha pedig kiderül egy iskoláról, hogy nagyon sok tanulót nem juttat el az alapkészségek minimumszintjére, akkor meg kellene vizsgálni az okokat és levonni a megfelelő konzekvenciákat.

A kormány valószínűleg a lengyel mintát fogja átvenni: az ottani 6+3 éves iskola felel meg a mi általános iskolánknak. A hatodik osztályt hároméves előkészítő szakasz követi. Az oktatási tárca állítólag már rengeteg véleményt begyűjtött a szakszervezetek, a szakma és a tudomány képviselőitől. „Az iskola csak ’kölcsönkapja’ a szülőktől a gyerekeket, ami komoly felelősséggel jár” – jelentette ki Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az idei ünnepélyes tanévnyitón, s végre meghirdette a párbeszédet a szülőkkel is az iskolarendszer átalakításáról. Talán a döntéshozók is belátták: a tét nem kicsi, kapkodni vétek, hiszen generációk sorsáról van szó.