Csivava vagy dobermann, nincs különbség - a kislány éppúgy szereti

Már többször írtam a fajtaválasztás fontosságáról, amit azonban csak a legritkább esetben előz meg gondos helyzetelemzés, hogy aztán bekerüljön a családba egy oda tökéletesen nem illő négylábú. Az emberek nem tudják, hogy a világon ma létező 400 féle kutya más és más genetikai örökséggel rendelkezik. Tehát például egy kisgyerek mellé tökéletes társ egy retriever – és az egyetlen, amitől félni kell, hogy pofán nyalja és felborítja a csöppséget –, míg ugyanerre a feladatra egy harcos eb nem feltétlen alkalmas.

Család-otthonSzücs Gábor2015. 10. 29. csütörtök2015. 10. 29.
Csivava vagy dobermann, nincs különbség - a kislány éppúgy szereti

Nos, az alábbi história, ami az Egyesült Államok északnyugati régiójában lévő Seattle-ből érkezett, mintha ellentmondana az előbb vázolt tapasztalatnak… A történet főszereplője egy furcsa pár: a hároméves Siena nevű kislány és négylábú barátja, a kétéves dobermann: Buddha. Szoktuk volt mondani, hogy az ember legjobb barátja a kutya, ami kettejük esetében nemcsak egy mondás, hanem maga a valóság.

Sienának már korábban is volt kutyája, egy aprócska Chihuahua (magyarul csivava), akit azonban egy kocogó(?) rohanás közben véletlenül halálra taposott. Eleinte Siena édesanyja, Tara egy másik csivavára gondolt, de aztán úgy döntött, hogy inkább egy olyan méretű kutyát választ, akivel nem fordulhat elő ilyen szörnyűség. Mindig is dobermannra vágyott, de szülei nem engedték, merthogy a dobermann vad, nem lehet megszelídíteni. Volt is vita, amikor Buddha megérkezett Sienáékhoz, de aztán még a nagyszülők is belátták: a gyerek-kutya páros elválaszthatatlan barátok lettek.

Buddha ugyanis maga választotta ki a családból első számú gazdájának a kislányt: ő kezdte keresni a lány társaságát, és Siena azonmód vevő volt a kutya túláradó érzelmeire. Azóta a duó elválaszthatatlan, éjjel-nappal együtt vannak. Eltérően más kislányoktól, Sienát nem érdeklik a játékok vagy a rajzfilmek – minden idejét első számú játszótársával, Buddhával tölti. Együtt alszanak, esznek, sétálnak, fürdenek, olvasnak, játszanak; Siena úgy öltözteti Buddhát, mintha a babája lenne, olykor kifesti, manikűrözi a körmeit is, a dobermann legnagyobb örömére. Siena édesanyja a kislányról és a kutyáról internetes naplót vezet, címe: Cutie and The Beast, vagyis az Aranyos és a Szörnyeteg. (A cím egy híres amerikai filmcím kifordítása: az eredeti verzió a Beauty and The Beast, vagyis a Szépség és a Szörnyeteg volt.)

Mi a tanulság? Egyrészt, hogy egy harcos eb is lehet odaadó gyerekbarát, másrészt pedig, hogy egy kisgyerek alapállapota, hogy szereti a kutyákat. Legalább egy buta szülő kell ahhoz, hogy örökre elvadítsa őt a négylábúaktól…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek